Így néz ki most a parajdi sóbánya: 263 év munkáját tette tönkre a katasztrofális vízbetörés

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Több millió köbméter víz gyűlt fel ott, ahol egykor virágzott az idegenforgalom. Parajdon egy éve tört be a víz a bányába, ezzel a 263 éve működő kitermelés is teljesen megszűnt. Megmutatjuk, hogy néz ki most a helyszín.

Európa egyik legnagyobb sótelepe az erdélyi Parajd mellett található. Bár több száz éven át jelentett nemcsak a településnek, de a Magyar Királyságnak is bevételt az itt található, mintegy 2700 méter mélységig nyúló fehér arany, jelenleg csak múlt időben beszélhetünk a Sóvidék legtermékenyebb bányájáról, hiszen 2025. május 29-én teljesen elöntötte a víz a Korond-patak áradását követően.

A sóbányászat története ezen a területen a római korig nyúlik vissza, amikor is több légiónyi katona végzett felszíni sófejtést. A só ugyanis már ekkor kincsnek számított. A visszavonuló legionáriusok munkásságát a térségben megtelepedő avarok folytatták. Szent István király idejében már jártak a sóhajók a Maroson. Ezer évvel később erre már csak a történelmi emlékek utalnak, a tavalyi katasztrófa után még mindig kérdéses, vajon mi lesz a bánya jövőbeni sorsa. Most így néz ki:

Királyok rendelkeztek egykor Parajd sorsáról

A legelső hiteles utalás a parajdi bányászatra 1405-ből származik, akkor tiltotta meg ugyanis Luxemburgi Zsigmond király, hogy a földesurak saját birtokukon sóbányát nyissanak. II. András pedig törvénybe foglalta, hogy a székelyek és szászok évente három alkalommal vehetnek maguknak sót a bányából.

Idézőjel ikon

Mátyás király ugyanezt megerősítette,

majd alig száz év múlva János Zsigmond a királyi kamara javára lefoglalta a parajdi sóbányát. A sóhoz való jog azonban ezt követően is fontos szerepet játszott a területen élők kiváltságai között, az erdélyi fejedelmek mindegyike rendelkezett arról, hogy éppen mennyi sót, és milyen módon használhatnak fel az itt élő székelyek.

Hosszú évszázadokig csak a felszínen bányásztak sót, a föld alatti kitermelésre egészen az 1700-as évekig várni kellett. 1762-ben nyitották meg a Sóhát délnyugati részén a bányát Frendl Aladár bányamérnök vezetésével. Ekkor kezdődött meg a ma is ismert bányaterem kialakítása, mely nevét az uralkodóról, II. Józsefről kapta, aki maga is ellátogatott Parajdra. A sót ekkoriban bivalybőrbe kötve, lovakkal hozták a felszínre. Később a József-bánya harang alakú terméből két újabb termet nyitottak a bányászok, ez lett a Károly- és Ferdinánd-bánya. Száz évvel később megnyitották a Párhuzamos-bányát is.

Idézőjel ikon

1787-től Parajd sója a bécsi kincstár tulajdona lett.

Az 1940-es években, a második világháború végét követően új bányát nyitottak, mely Dózsa Györgyről kapta a nevét. Ekkorra már több mint 250 méter mélységig bányásztak, és egy 1,2 kilométer hosszú rézsűn hordták a sót, immár gépesítve a malomba. A bányát ekkoriban kezdték megerősíteni is egy biztonsági mennyezettel. 1991-ben megnyitott a Telegdy-bánya is.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

Az 1960-as években már nemcsak bányásztak, igyekeztek a sós levegő gyógyhatásait kihasználni, az akkori igazgató, Telegdy Károly és dr. Veres Árpád helyi körorvos a lengyel sóbányák eredményeire alapozva, azok mintájára alakította ki a krónikus légúti betegek föld alatti kezelése érdekében a szanatóriumot.

A 2025-ös katasztrófa így nemcsak a bányászatot, de a gyógyító munkát is megakasztotta Parajdon. Hogy mi lesz a bánya sorsa a jövőben, még mindig nem tudni, egyelőre a víz az úr.

A katasztrófa után is készültek felvételek a bányában uralkodó állapotokról, itt meg is nézheted azokat.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.

Édes otthon

Eleged van a galambürülékből és a turbékolásból? Ezzel a trükkel erőszak nélkül elűzheted a madarakat

A nyári hónapok beköszöntével menetrendszerűen érkezik meg a legtöbb társasházi lakó rémálma: a galambinvázió. Elég néhány nap, amikor nem figyelünk oda az erkélyre, és máris arra eszmélünk, hogy kéretlen szárnyas lakóink letáboroztak a párkányon. Mit tehetünk, ha a drasztikus módszereket elutasítjuk, de szeretnénk visszakapni a teraszunkat? Léteznek hatékony, erőszakmentes házi trükkök, amelyektől végleg elmehet a madarak kedve az erkélyünktől.