A katasztrófa után újranyithatják a parajdi sóbányát
Új bányaszint megnyitásával lenne lehetséges a parajdi sóbánya újranyitása, legalábbis ezt tervezi a román Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Új bányaszint megnyitásával lenne lehetséges a parajdi sóbánya újranyitása, legalábbis ezt tervezi a román Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Csaknem 50 ember kap gyorssegélyt, mert állás nélkül maradt a parajdi sóbánya katasztrófája miatt.
Újra fogad látogatókat a parajdi sóbánya után a község legtöbb embert vonzó létesítménye.
A parajdi sóbányát a vizsgálatok szerint valószínűleg soha nem lehet megnyitni, sőt, bármikor beszakadhat.
Több feladatra is pluszpénz kiutalásáról döntött tegnap a román kormány: extra forrást biztosít sótalanító berendezések beszerzésére, valamint szúnyogirtásra a májusi árvíz által sújtott településeknek.
Augusztus 8-ig, 30 nappal meghosszabbították a vészhelyzetet Parajdon – ezalatt végre talán elkészülhet a Korond-patak ideiglenes elterelése. A vészhelyzet alatt érvényben maradnak a különleges intézkedések.
A május egyik legnagyobb természeti katasztrófája volt a parajdi sóbányát elárasztó Korond-patak. Ennek oka többek között az időszak nagy esőzései voltak, ami a régióban több helyen is árvizeket eredményezett és a helyiek számára hatalmas károkat okozott.
Két lehetséges verzióról tárgyal a romániai Legfelsőbb Védelmi Tanács a parajdi sóbánya újranyitásával kapcsolatban.
A parajdi sóbánya katasztrófája miatt egyre sósabb a Maros vize. Ezen a héten már a megszokott értékek többszörösét mérték a szakemberek. Minden jel szerint a döntéshozók emiatt módosították az öntözővízre vonatkozó határértékeket.
A Kis-Küküllőben ismét magas sókoncentrációt mértek, az ivóvíz ihatatlanná vált, ezért leállították a szolgáltatást több Maros megyei településen.
Pusztulnak a halak a sós víz miatt a Kis-Küküllőn, miután a parajdi bányánál megbontották a vízhozamcsökkentő gátakat. A patakból a víz a Marosba, onnan a Tiszába ömlik, így a környezeti változásokra rendkívül érzékeny kérészek is veszélybe kerülhetnek.
A parajdi sóbányából szivárgó, esetleg kiszivattyúzandó sós víznek súlyos ökológiai következményei lehetnek nemcsak a környék patakjaira, hanem a Tiszára nézve is. Ráadásul a probléma Magyarországon is jelentkezhet.