A parajdi sóbánya katasztrófája miatt egyre sósabb a Maros vize. Ezen a héten már a megszokott értékek többszörösét mérték a szakemberek. Minden jel szerint a döntéshozók emiatt módosították az öntözővízre vonatkozó határértékeket.
Szakmai körökben folyamatosak az aggodalmak a parajdi sóbányában történt katasztrófa óta azzal kapcsolatba, hogy a folyókba szivárgó sós víz milyen hatással lesz a környezetre és az élővilágra. A helyiek a Kis- és Nagy-Küküllőben már halpusztulásról számoltak be, és az ezekből a patakokból a Marosba, majd a Tiszába kerülő sós víznek is komoly következményei lehetnek. Fülöp Tihamér biológus egyenesen úgy fogalmazott: „a biológiai sokféleség összeomlása épp a szemünk előtt zajlik a Kis-Küküllőn”. A sóhullám a napokban minden jel szerint a Marost is elérte – derül ki a hvg.hu írásából.
Egyre sósabb a Maros folyó
A lap beszámolója szerint ugyanis a folyóban drasztikusan emelkedett az elmúlt pár napban az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) által mért sótartalom. (Ezt nem közvetlenül mérik: µS/cm vagyis mikrosiemens/centiméterben a víz vezetőképességét adják meg, amely a sótartalommal együtt növekszik.)
A „Vízminőségvédelmi tájékoztatók”-ban a következő adatok szerepelnek:
- nagylaki határszelvény, hétfő reggel: 1150 µS/cm
- nagylaki határszelvény, kedd reggel: 968 µS/cm
- Cservölgyi fővízkivétel, kedd reggel: 1066 µS/cm
- Ferencszállási fővízkivétel, kedd reggel: 1066 µS/cm
Ezek az adatok jóval magasabbak, mint a másfél héttel korábban mértek, amikor a jellemző értékek 287–505 µS/cm között alakultak.
Az Ativizig közleménye szerint a folyó vize öntözésre 900 µS/cm értékig „megfelelő”, 900-1500 µS/cm értéktartományban pedig „tűrhető” – pár héttel korábban a vízügy még azt írta, hogy az előírások szerint 800 µS/cm az a határérték, ami fölött korlátozzák az öntözővíz-szolgáltatást.
