Európa nagyvárosai nem csak kedvelt úti célnak számítanak, történelmük és földrajzi fekvésük miatt is különlegesek. Kvízünkkel tesztelheted, mennyire vagy tisztában azzal, hogy melyik hol, mely folyó mentén vagy tenger mellett helyezkedik el.
Lengyelország nyugati részén, a történelmi Pałuki vidéken található egy olyan vízügyi különlegesség, amely évtizedek óta felkelti a turisták és a természeti érdekességek iránt érdeklődők figyelmét. Wągrowiec városában ugyanis a Wełna és a Nielba folyó szinte derékszögben keresztezi egymást, miközben vizeik alig keverednek össze.
Duna, Tisza, Dráva, Száva – soroltuk egykor az iskolapadban ülve a nagy magyar folyókat. Mi most a második legnagyobbat vesszük kvízünkben górcső alá, arra vagyunk kíváncsiak, mi mindenre emlékszel a Tiszával kapcsolatban tanulmányaidból.
Tömeges halpusztulást jelentettek a Kapos folyón, a helyi horgászegyesület feljelentést tesz természetkárosítás miatt.
Valami nagyon nincs rendben Észak-Alaszkában. A híres Salmon-folyó egyes szakaszai narancssárgára színeződtek, a víz zavarossá vált, és helyenként veszélyes anyagok halmozódnak fel benne.
A vízi közlekedés biztonságának garantálása érdekében kellett beavatkozni, hálót feszítenek a híd alá. A Duna védelmében zajló munkálatok hét végéig tartanak.
Egy rozsdás hajótest vesztegel az észak-ohiói Erie egyik mellékfolyójában, a Black River partján. Nincs gazdája, és tulajdonképpen pontosan dokumentált múltja sem. Csupán egy név maradt rajta, halványan: Upper Canada. Arra a kérdésre, hogy a kanadai komp mikor, hogyan és miért került amerikai vizekre, sem a hatóságok, sem a helyiek nem tudják a választ. A rejtélyes hajó egyszerűen csak ott van – immár húsz éve.
Mi lenne, ha azt mondanánk, nem az Amazonas a világ leghosszabb folyója? Sőt, még csak nem is a legbővizűbb! Van ugyanis egy légkörben létrejövő, különleges jelenség, amely vízhozama és hossza is bőven lekörözi azt.
Vannak egyszerűbb és bonyolultabb fejtörők, ez a klasszikus darab talán az utóbbiak sorát gyarapítja. Kitalálod, hogyan jutnak át szereplőink a hídon?
A rejtélyes Santiago folyó sokáig üres foltnak számított a tudomány térképén. Most azonban egy kis amazóniai közösség új életet adott neki.
Az elmúlt napok esőzése miatt árvízveszély alakult ki az Ipoly és a Sajó folyók térségében. Míg előbbi vízszintje várhatóan meghaladhatja a valaha mért legmagasabb szintet, utóbbi gyors ütemben árad.
A tudósok egyre hangosabban figyelmeztetnek arra, hogy az Amazonas esőerdő pusztítása nemcsak a biodiverzitást, hanem a világ időjárását is végzetesen befolyásolhatja. Az úgynevezett „repülő folyók”, vagyis azok a hatalmas vízpárát szállító légáramlatok, amelyek a dzsungel fái által kibocsátott nedvességből alakulnak ki – létfontosságú szerepet játszanak a globális éghajlat szabályozásában. Ha ezek megszűnnek, az egész bolygó súlyos következményekkel szembesülhet.
