Tömeges halpusztulást jelentettek a Kapos folyón, a helyi horgászegyesület feljelentést tesz természetkárosítás miatt.
Valami nagyon nincs rendben Észak-Alaszkában. A híres Salmon-folyó egyes szakaszai narancssárgára színeződtek, a víz zavarossá vált, és helyenként veszélyes anyagok halmozódnak fel benne.
A vízi közlekedés biztonságának garantálása érdekében kellett beavatkozni, hálót feszítenek a híd alá. A Duna védelmében zajló munkálatok hét végéig tartanak.
Egy rozsdás hajótest vesztegel az észak-ohiói Erie egyik mellékfolyójában, a Black River partján. Nincs gazdája, és tulajdonképpen pontosan dokumentált múltja sem. Csupán egy név maradt rajta, halványan: Upper Canada. Arra a kérdésre, hogy a kanadai komp mikor, hogyan és miért került amerikai vizekre, sem a hatóságok, sem a helyiek nem tudják a választ. A rejtélyes hajó egyszerűen csak ott van – immár húsz éve.
Mi lenne, ha azt mondanánk, nem az Amazonas a világ leghosszabb folyója? Sőt, még csak nem is a legbővizűbb! Van ugyanis egy légkörben létrejövő, különleges jelenség, amely vízhozama és hossza is bőven lekörözi azt.
Vannak egyszerűbb és bonyolultabb fejtörők, ez a klasszikus darab talán az utóbbiak sorát gyarapítja. Kitalálod, hogyan jutnak át szereplőink a hídon?
A rejtélyes Santiago folyó sokáig üres foltnak számított a tudomány térképén. Most azonban egy kis amazóniai közösség új életet adott neki.
Az elmúlt napok esőzése miatt árvízveszély alakult ki az Ipoly és a Sajó folyók térségében. Míg előbbi vízszintje várhatóan meghaladhatja a valaha mért legmagasabb szintet, utóbbi gyors ütemben árad.
A tudósok egyre hangosabban figyelmeztetnek arra, hogy az Amazonas esőerdő pusztítása nemcsak a biodiverzitást, hanem a világ időjárását is végzetesen befolyásolhatja. Az úgynevezett „repülő folyók”, vagyis azok a hatalmas vízpárát szállító légáramlatok, amelyek a dzsungel fái által kibocsátott nedvességből alakulnak ki – létfontosságú szerepet játszanak a globális éghajlat szabályozásában. Ha ezek megszűnnek, az egész bolygó súlyos következményekkel szembesülhet.
Egyre jobban terjednek az invazív állatok hazánkban, egy újabb fajra figyelmeztetnek, a márványrákra.
8 centiméterrel marad csak el a 2019-es negatív rekordtól a Maros vízállása Aradnál, több helyen akár gyalogosan átkelhetünk a folyón. Az értékek rávilágítanak a Dél-Alföld az elmúlt időkben egyre szélsőségesebb időjárási kilengéseire is.
Ha valaki azt mondja, földrajz és folyó, sokunknak az iskolából jól ismert vaktérképek jutnak az eszébe. Ezek a feladatok a többséget komoly feladat elé állítják, hiszen olykor nehéz pontosan elhelyezni egy-egy települést az üres papíron. Ez a kvízünk a vaktérképekhez hasonló: arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy-egy település melyik magyar folyó partján fekszik.
