Parajdi katasztrófa: jó hírt kaptak a bányászok

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Csaknem 50 ember kap gyorssegélyt, mert állás nélkül maradt a parajdi sóbánya katasztrófája miatt.

A parajdi sóbánya bezárása után munka nélkül marad emberek fejenként 9000 lej, átszámítva körülbelül 690 ezer forint gyorssegélyt kapnak a román államtól – írja a Krónika.

Ennyien kapnak segélyt a parajdi bányakatasztrófa után

Az erről szóló határozatot a csütörtöki ülésén hagyta jóvá a román kormány. A Hargita megyei prefektus által közölt adatok szerint 49 ember maradt állás nélkül, miután május végén a víz elöntötte a parajdi sóbányát, és be kellett zárni.

A parajdi katasztrófa után 49 bányász maradt állás nélkül
Fotó: Veres Nándor / MTI

Az egyszeri gyorssegélyeket a munka- és családügyi minisztérium költségvetéséből fizetik ki a Sal Sind egykori dolgozóinak. A Sal Sind az állami bányavállalat, a Salrom egyik alvállalkozója, amelynek dolgozói korábban tüntettek is amiatt, hogy nem részesültek támogatásban.

Idézőjel ikon

A pénzt legkésőbb november közepéig megkapják az érintettek, de az sem kizárt, hogy már októberben hozzájutnak az összeghez.

Közben a bányakatasztrófa miatt elrendelt vészhelyzet továbbra is érvényben van a térségben, nemrégiben döntöttek arról, hogy újabb 30 nappal, november 9-ig meghosszabbítják a rendelkezést. Jelenleg az ivóvíz-ellátás biztosítása a legfontosabb kérdés a környékbeli településeken, ezt sótalanító berendezésekkel oldanák meg. 

Mint ismert, a parajdi sóbányába május végén zúdult be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát, amely Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, és több száz környékbeli család megélhetése függött tőle. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.