Merészségével és kendőzetlen erotikusságával hódította meg a világot a híres kép, melyen a legnagyobb hollywoodi szexszimbólum, Marilyn Monroe rövidke fehér ruháját fellibbenti a metró szellőzőnyílásából kiáramló fuvallat: a fotó a tragikus sorsú filmcsillag egyik közkedvelt filmjének forgatásán készült, a színésznő férjét pedig igencsak felingerelte.
1954 őszén forgott Billy Wilder rendezésében a Hétévi vágyakozás című vígjáték, melyben a Monroe által játszott bombázó szépsége igencsak próbára teszi egy házas férfiember (Tom Ewell) hűségét, aki a nagyvárosban maradt, míg családja vakációzik. A film leghíresebb jelenetében a főhős egy moziból kilépve találkozik a csinos szomszédasszonnyal, ekkor történik az ominózus szoknyalibbenés, a hölgy azonban nemhogy elpirulna a dolgon, inkább kifejezetten élvezi a nyári hőséget enyhítő hűs levegőt. A jelenet első felvételére a szeptember 15-ére virradó éjszaka került sor külső helyszínen, a New York-i Lexington sugárúton, az 52. és 53. utca találkozásánál, ahol a forgatás hírére jelentős tömeg verődött össze, a járókelők mindnyájan a 28 éves szőke filmsztárt szerették volna életnagyságban látni.
A stábhoz tartozott Sam Shaw standfotós, akinek feladata a film hivatalos promóciós képeinek elkészítése volt: Shaw és Monroe három évvel korábban, a Viva Zapata! című film forgatásán ismerték meg egymást, melyben az akkor még feltörekvőben lévő színésznő hiábavalóan próbált szerepet kilobbizni magának. A fotós született New York-iként nem rendelkezett se autóval, se jogosítvánnyal, ezért Monroe szívességből gyakran fuvarozta őt a forgatásra és haza – a közös „túrák” alkalmával életre szóló jó barátokká váltak, filmsztárként pedig Marilyn gondoskodott róla, hogy Shaw munkát kapjon a filmjeiben.
A standfotós egy korábbi, a Friday magazin számára készített képét – amelyen egy Coney Island-i vidámpark vicces szoknyafújójának esik áldozatul egy fiatal lány – újragondolva lőtte a legendássá vált képet, melyen Monroe jobb kezével szoknyájához kap, ballal pedig a haját tartja, miközben érzéki mosollyal néz a fényképezőgép lencséjébe. A legenda úgy tartja, a fotó és a jelenet felvételekor a szőke szexszimbólum nem viselt alsóneműt, Wilder azonban cáfolta a híresztelést, állítása szerint két bugyi is volt a William Travilla jelmeztervező által kreált fehér dressz alatt.
A helyszínen tartózkodott Monroe férje, Joe DiMaggio baseballsztár is, akit szinte szétvetett a féltékenység az összecsődült tömeget és az aprócska, a színésznő bájait alig elfedő ruházat láttán – az egyik pletyka szerint dühében másnap felképelte feleségét, a sminkeseknek pedig külön kihívást jelentett elrejteni a sportoló öklének nyomait. Akár igaz, akár nem a történet, Marilyn és DiMaggio a következő októberben, alig kétévnyi viharos együttlét után elvált egymástól.
A tömeg zaja miatt végül használhatatlannak bizonyult a külső helyszínen rögzített hang, ezért Wilder újra felvette a jelenetet, ezúttal a Fox stúdió műtermében felépített díszletben, zajtalan, ellenőrzött körülmények között. A kész filmben így nem látható az eredeti, manhattani utcán forgatott rész, Shaw erotikától túlfűtött fotója azonban a világ minden szegletét bejárta, és ma is gyakran felbukkan irodák és éttermek falain, filmtörténettel és a 20. század ikonikus alakjaival foglalkozó könyvekben és megannyi egyéb helyen.
