Miért nem majom-, malac- vagy kacsajaj? A Szófejtő legújabb részében ennek járunk utána.
Másnaposnak lenni nem egy kellemes élmény – ezért is írtunk már több ízben arról, hogy hogyan előzheted meg, hogyan enyhítheted a tüneteit és hogy mik a leggyakoribb tévhitek a macskajajjal kapcsolatban. Ám arról, hogy miért pont macskajajnak hívják ezt az állapotot, most olvashatsz először a Díványon.
A ’másnapos állapottal járó rossz közérzet’ magyar elnevezése a német Katzenjammer tükörfordítása, a németben azonban az összetett szó mellett létezik egy szólás is ebben a jelentésben: einen Kater haben, magyarul: macskája (kandúrja) van.
A Katzenjammer kifejezés a ma szokásos ’másnaposság’ értelmében a 19. század elején tűnt fel heidelbergi akadémiai körökben. Brentano, Eichendorff és más romantikusok vezették be később a szót az irodalmi nyelvbe. Eredetileg a Katzenjammer jelentése valóban a konkrét ’macskajaj, macskazene’ volt, de mivel utótagja, a jammer kétértelmű, s nemcsak jajgatást, hanem nyomorúságot, szánalmasságot is jelent, hozzákapcsolódhatott a ’másnapos állapot’ jelentés is.
A Kater több szólásban is megtalálható a német nyelvben, így például „régen a lipcsei egyetem hallgatói körében kedvelt fordulat volt a másnaposság eufemisztikus megnevezéseként a seinen/einen Kater spazieren führen szólás, melynek szó szerinti jelentése: ’(meg)sétáltatja a macská(já)t’. Gyakran viccelődtek is az egyetemisták azzal, hogy Immer wieder ein zoologisches Wunder, wie sich ein Affe über Nacht in Weiner Kater verwandelt, azaz ’újra és újra (állattani) csoda, ahogyan egy éjszaka leforgása alatt egy majom át tud változni kandúrrá’. Amint a Kneipe ’kocsma’ és a kneipen ’kocsmázik’ kifejezések, úgy a szász nyelvjárásokban már a 19. században is előforduló Kater is az egyetemisták nyelvhasználatának közvetítésével került a (kis)polgárok nyelvébe” – magyarázza Forgács Tamás „Állati” szólások és közmondások című könyvében.
Maga a szó egyébként a ’hurut, nátha, illetve általános rossz közérzet, gyengélkedés’ jelentésű Katarrh kifejezés szászországi ejtésmódja nyomán lett Kater. Eredetileg tehát ennek a Katernek vajmi kevés köze volt a hímnemű macskákhoz vagy a Katzenjammer szóhoz, ám aztán később – talán népetimológiás hatás eredményeként is – a kandúr német nevének tréfás használatát látták benne.
