Több ezer gyereket raboltak el, hogy tökéletesként nőjenek fel: a legkegyetlenebb háborús bűn a Lebensborn program

Olvasási idő kb. 2 perc

A nácik háborús bűneitől minden jóérzésű embert elborzad, de talán azok a legiszonytatóbbak, ha ebben egyáltalán bármilyen sorrendet fel lehet állítani, amit gyermekek ellen követtek el. Az árja fajnemesítő program egyik legszörnyűbb példája a Lebensborn, azaz az „élet forrása” projekt, amelyben a nácik a megszállt területekről raboltak el gyermekeket, hogy „németesítsék” őket.

A Lebensborn program kegyetlen gépezetéről Volker Koop német történész írt könyvet, Adj egy gyermeket a Führernek címmel. Ebben a szerző részletesen beszámol arról, hogy miként működött a kegyetlen rendszer, és hogyan szakították el gyermekek százait a szüleiktől és neveltek fel a náci ideológia szellemében.

Tökéletes gyermekeket akartak nevelni a Lebensborn-otthonokban

A Lebensborn program Heinrich Himmler, az SS vezetőjének találmánya volt, mellyel 1935-ben állt elő. A cél kezdetben az volt, hogy elősegítsék a fajilag kifogástalan, árja gyermekek születését.

Hozzávetőleg 11 ezer gyermek született a Lebensborg-otthonokban
Fotó: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary

Ennek érdekében a nácik arra buzdították a megszállt területeken, elsősorban Dániában, Hollandiában és Norvégiában állomásozó katonákat, hogy a helyi anyáknak nemzzenek gyermekeket, mert ezek a nők az értékes északi germán fajhoz tartoztak – elméletük szerint. 

Ezek az anyák kiemelt gondoskodásban részesültek, szanatórium jellegű intézményekben helyezték el őket, ahol folyamatosan ellenőrizték az egészségüket. Az itt megszületett gyermekek szintén a szokásostól eltérő figyelmet és alapos náci nevelést kaptak, és sokakat közülük Németországban adoptáltak, ezzel is biztosítva a további, ideológiai szempontból megfelelő fejlesztésüket. 

Összesen 11 ezer gyermek született ezekben az úgynevezett Lebensborn-otthonokban. 

Gyermekek százait rabolták el szüleiktől a program nevében

Koop szerint azonban a Lebensborg program túlmutatott az otthonok fenntartásán és az árja gyermekek intézményesített nevelésén:

Idézőjel ikon

„a valóságban a rendszer gigantikus gyermekrablási gépezetként is működött”.

Himmler ugyanis 1942 júliusában parancsot adott arra, hogy gyermekeket küldjenek a Birodalomba Szlovéniából. A szülőket hamis vádak alapján elítélték vagy koncentrációs táborba küldték. 

Az ötéves kisfiú, Gunnar, még a Lebensborn program keretén belül született
Fotó: The Denver Post / Getty Images Hungary

A hozzávetőleg hatszáz 6-12 év közötti gyermekekről listát is vezettek, George Rödel SS Hauptsturmführer pedig gondoskodott arról, hogy azokat, akik eléggé árják voltak, az SS tisztjei fogadják örökbe. Hans von Mann, München náci vezetője például két gyermeket adoptált a korabeli dokumentumok szerint. 

Lengyelország lerohanása után pedig a nácik kiürítették az árvaházakat, és azok a gyermekek, akiket nem találtak alkalmasnak a németesítésre, koncentrációs táborba küldték. 

Himmler rendkívül komolyan vette borzalmas feladatát: egy kevésbé ismert beszédében kijelentette 1943 októberében, hogy az SS tisztjeinek

Idézőjel ikon

„kötelességük kiemelni ezeket a gyermekeket a környezetükből, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy el kell rabolniuk őket”.

Ha arra is kíváncsi vagy, miként tenyésztettek tökéletes embert a németek Paraguayban, ezt a cikkünket ajánljuk. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?