Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

albán esküdt szüzek
Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

A modern világban a társadalmi nemi szerepek átjárhatósága és a nemi identitás kérdései a mindennapi közbeszéd részét képezik, ám a Balkán eldugott, zord hegyvidékein létezik egy évszázados, mélyen gyökerező tradíció, amely teljesen átírja mindazt, amit a hagyományos patriarchális társadalmakról gondolunk.

Albánia és a környező balkáni területek északi, elszigetelt falvaiban a mai napig élnek olyan nők, akik egy szent esküvel hivatalosan is férfivá váltak a közösségük szemében. Ők a burrneshák, vagyis az esküdt szüzek, akik nem modern önkifejezésből, hanem az ősi családi túlélés és a szabadság iránti vágy miatt cserélték le a női ruhákat férfiviseletre.

A Kanun könyörtelen törvényei

Ez a különös kulturális jelenség a Kanun-ra, Lekë Dukagjini XV. századi dán kódexére és észak-albán szokásjogára vezethető vissza. A Kanun rendkívül szigorú és könyörtelen szabályok szerint rendezte be a törzsi társadalmat, amelyben a nőknek gyakorlatilag semmilyen joguk nem volt. A nők a családfő, majd a férjük tulajdonának számítottak, nem örökölhettek vagyont, nem hozhattak döntéseket, nem viselhettek fegyvert, és még csak bizonyos munkákat sem végezhettek el.

Albánia északi hegyvidéke
Albánia északi hegyvidékén még ma is él a Kanun hagyománya
Fotó: Stuart Freedman / Corbis via Getty Images

Létezett azonban egy kiskapu. Ha egy családban nem született fiúgyermek, vagy a vérbosszúk és háborúk miatt a család összes férfitagja meghalt, a ház és a vagyon férfias vezető nélkül maradt. Hogy a család túléljen, és a név ne vesszen el, az egyik nagylány a falu vénei előtt szent és visszavonhatatlan esküt tehetett: megfogadta, hogy örök szüzességben él, soha nem megy férjhez, cserébe viszont a közösség elismerte őt férfiként.

Női testben, férfi kiváltságokkal

Az eskü pillanatától kezdve az esküdt szűz élete gyökeresen megváltozott. Levágatta a haját, férfiruha-viseletre váltott, fegyvert hordhatott, dohányozhatott, alkoholt ihatott, és leülhetett a férfiak közé a kocsmákban vagy a falu gyűlésein, hogy politizáljon és döntéseket hozzon. Ő lett a család hivatalos feje, aki kezelte a vagyont, és akinek a szava szentnek számított.

burresha, avagy az albán esküdt szűz
A burreshának kötelező férfiruhát viselnie és férfiként viselkednie
Fotó: Ben Speck / Getty Images

A burrneshák döntése mögött azonban nem mindig a kényszer állt; sok nő számára ez volt az egyetlen menekülési útvonal az elrendezett, kényszerű házasságok és a rabszolgasorssal felérő női lét elől. Az esküdt szüzességgel megvásárolhatták a szabadságukat és a tiszteletet egy olyan világban, amely egyébként semmibe vette a nőket. A társadalom nem csodabogárként vagy kitaszítottként tekintett rájuk, hanem a legnagyobb megbecsüléssel övezte őket az áldozatvállalásuk miatt.

Egy letűnő világ utolsó tanúi

Bár a modernizáció, a kommunista rezsim évtizedei és a globalizáció fokozatosan felszámolták a Kanun merev törvényeit, az esküdt szüzek hagyománya nem tűnt el teljesen. Albánia eldugott, északi hegyvidéki falvaiban még ma is élnek – igaz, már csak elszórtan, néhány tucatnyian – az utolsó burrneshák.

Ők idős, megfontolt emberek, akik büszkén viselik a férfinevüket, és akikről a környezetük is teljesen elfelejtette már, hogy valaha női ruhában élték a mindennapjaikat. Mivel a fiatal generációknak már nincs szükségük erre a drasztikus lépésre a jogaik érvényesítéséhez, ez az ősi, egyszerre lenyűgöző és megrendítő balkáni tradíció az utolsó élő burrneshák halálával végleg a történelem részévé válik.

Kapcsolódó: Nem egyedi eset a világon, ha egy nő férfiruhát ölt és férfiként él nő létére – a XX. századi történelem egyik kiemelkedő képviselője egy kínai hercegnő volt.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.

Offline

Ez a kastély ihlette Shakespeare Hamletjének ikonikus helyszínét: ma már a világörökség része

William Shakespeare leghíresebb drámájának, a Hamletnek baljós és intrikákkal teli helyszíne, Elsinore vára nem a képzelet szüleménye. A dániai Helsingør partjainál fekvő, ma már UNESCO világörökségi védelmet élvező Kronborg-kastély ihlette a darabot. A monumentális reneszánsz erődítmény egykor Európa egyik leggazdagabb és legfélelmetesebb helye volt, amely a tengerszoroson átmenő hajók megvámolásából gazdagodott meg. De hogyan jutott el a dán luxusvár híre a Londonban alkotó Shakespeare-hez, és milyen sötét titkokat rejtenek a kazamatái a mai napig?