Állatokkal választották ki új városuk helyszínét a rómaiak: utcáin ma is sétálhatsz

marble alley with columns leading to the Celsus Library in ancient greek city of Ephesus with mountains and clear blue sky at background with single small cloud over the Celsus Library, Turkey
Olvasási idő kb. 3 perc

Az ókori rómaiak számára egy város alapítása komoly előkészítéssel járó mérnöki feladat volt. Egy-egy új város alapításakor előzetes vizsgálatokat végeztek a kinézett helyen és környékén, és ebbe a folyamatba még a területen élő állatokat is bevonták.

Számos európai városban fedezhetők fel a mai napig az ókori Római Birodalom nyomai. Bár konkrét épületek nem maradtak meg mindenhol olyan jellegzetesen, mint például a mai Rómában, de a belvárosok elrendezése a mai napig őrzi az ókori urbanisztikai elvek örökségét.

Beszélő állatvilág

A ránk maradt feljegyzések alapján a rómaiak mélyen feltárták a városépítésre kinézett területeik adottságait. Az egyik legismertebb módszerük a madárcsapatok röptének megfigyelése volt: irányuk, számuk és viselkedésük mind jelentéssel bírt.

Idézőjel ikon

Ha a jelek arra utaltak, hogy a vadon élő madarak számára kedvező élőhely az adott terület,

Arc of Constantin and Colosseum in Rome at sunrise, Italy
A római várostervezés egyik fontos szempontja volt az úthálózat
Fotó: Givaga / Getty Images/iStockphoto

akkor feltételezéseik (és tapasztalataik) alapján alkalmasnak tartották a városalapításra.

A madarakat azonban nem csak külső jegyeik és viselkedésmintáik alapján figyelték az ókori emberek. A fennmaradt adatok tanúsága szerint egy etruszk hagyományt követve a madarak belsőségeit is megnézték.

Az állat tüdejének állapota jelezte a terület levegőjének minőségét, míg a gyomor és a belek a környéken fellelhető víz és a növényi tápanyagok, emberi fogyasztásra is alkalmas nyersanyagok minőségéről árulkodtak.

Érdekes, hogy az ókori római és hellenisztikus vallási hagyományban a madárbélnek egyéb funkciója is volt: úgy tartották, hogy a jövendőmondók a jóslás során képesek kiolvasni belőle az ember sorsát.

Ezeket is figyelembe vették

A városalapítás számos objektív szempontot követelt meg, melyekre ma már, a globalizációban szocializálódva talán nem is gondolunk elsőre. Az urbanisztikai tervezés során a rómaiak figyelembe vették a termőföld minőségét, az ivóvizek állapotát és közelségét, a környéken fellelhető nyersanyagforrásokat és a tervezett város úthálózatokba való csatlakoztatásának lehetőségét. Nem véletlen, hogy a Római Birodalom bukását követően bár évszázadok teltek el a középkori városok kialakulásáig, de ezeket gyakran egykori római városok helyén létesítették a középkor emberei.

Strukturált városszerkezet – a mai napig

Miután a helyszín kiválasztása megtörtént, a rómaiak rendkívül tudatosan tervezték meg a város szerkezetét. Az egyik

Idézőjel ikon

legjellegzetesebb várostervezési módszer a rácsos utcaszerkezet volt.

Az új településeket általában téglalap alakú alaprajz szerint alakították ki, amelyben két fő út játszotta a kulcsszerepet.

Az észak–déli irányú cardo, valamint a kelet–nyugati decumanus metszette egymást a város központjában.

A két főutca kereszteződésében helyezkedett el a fórum, amely a közélet, a kereskedelem és a közigazgatás központja volt. Itt álltak a legfontosabb középületek, templomok és piacok, így ez a tér a város szíveként működött. A római városok tervezése nemcsak esztétikai, hanem katonai és gazdasági szempontokat is szolgált. A rácsszerkezet megkönnyítette a csapatok mozgását, a kereskedelmet és az adminisztrációt is.

A Forum Romanum Róma belvárosában
Fotó: Alexander Spatari / Getty Images

Érdekesség, hogy bár sok római város mára átalakult, az eredeti szerkezet nyomai több helyen ma is felismerhetők. Olyan települések, mint

Idézőjel ikon

Firenze, Mérida vagy Zaragoza még ma is őrzik

a több ezer éves utcahálózat alapjait. Ha ezeken a helyeken sétálunk, valójában egy ókori várostervezési rendszerben járunk – amelynek logikája túlélte az évszázadokat.

Kapcsolódó cikkünkben a Római Birodalom egyik ikonikus épületéről, a Colosseumról olvashatsz.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kiderült, miért haltak ki a neandervölgyiek: erre korábban senki nem gondolt

A legújabb kutatások szerint a neandervölgyiek negyvenezer évvel ezelőtti kihalását Eurázsiában nem az alacsony intelligenciájuk, hanem a társadalmi elszigeteltségük okozta. A Quaternary Science Reviews szaklapban megjelent modellezés alapján a faj végzetét az okozta, hogy képtelen volt a túléléshez elengedhetetlen szövetségek kiépítésére.

Testem

Sokan kerülik markáns íze miatt – pedig ez a zöldség a vérnyomásodra is hatással lehet

Vannak ételek, amik megosztják az embereket: a zeller pontosan ilyen. Markáns, földes íze miatt sokan csak a húsleves kötelező (majd tányér szélére tolt) tartozékaként tekintenek rá, pedig a tudomány szerint a kamránk egyik leginkább alul értékelt zöldségéről van szó. Kiderült ugyanis, hogy olyan bioaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek közvetlenül segíthetik a szívünk és az érrendszerünk védelmét.

Offline

Marie-Antoinette kedvenc festőnője a guillotine elől menekült: 12 évet töltött száműzetésben

Míg a legtöbb 18. századi nőnek az ecset helyett a hímzőtű jutott, Élisabeth Louise Vigée Le Brun Európa legkeresettebb portréfestőjévé vált. Sikerének titka a báj és a természetesség volt, ám éppen az az asszony juttatta majdnem vérpadra, akinek a karrierjét köszönhette: Marie-Antoinette. Egy kalandos életút krónikája, amely a versailles-i tükörtermektől az orosz cári udvarig vezetett.

Világom

Titokban építették a nácik ezt a bunkert: még a helyieket is kitiltották a Villa Winterből

A Kanári-szigetek egyik legelhagyatottabb vidékén, Fuerteventura déli részén, a vad és kopár Jandía-félsziget széltépte hegyei közt, mindentől elszigetelten áll egy különös épület. A Villa Winter és Casa Winter néven egyaránt ismert épület évtizedek óta legendák, összeesküvés-elméletek és történelmi rejtélyek övezik: egyesek úgy vélik, hogy csupán egy különc, német mérnök egykori nyaralója, mások szerint viszont a második világháború alatt titkos náci bázisként szolgált. De vajon mi lehet a valóság?

Offline

Ilyen volt Jókai kertje a Svábhegyen: mesebeli búvóhelyet teremtett

Jókai Mór a Svábhegyen 1853-ban vásárolt meg egy elhagyatott telket, amelyből az évek során szívós munkával valódi tündérkertet teremtett. Az író nemcsak a rózsákat metszette és a szőlőt gondozta nagy türelemmel, de különleges növényeket is termesztett, valamint tekintélyes állatseregletet tartott.

Mindennapi

Pár óra, és lejár a határidő: milliós bírságot kaphat, aki nem lép

Ma 16 óráig el kell távolítani a közterületekről a választási plakátokat. A kint maradt darabokat a helyi önkormányzat leszedi, ennek költségeit pedig az érintett szervezetnek vagy személynek kiszámlázza. Bizonyos esetekben közigazgatási bírságot is kiszabhatnak, mely akár milliós tételű is lehet.

Szülőség

Szigorítanák az új KRESZ-t: ezt a korhatárt emelnék magasabbra

Dr. Kőnig Róbert 25 éves pályafutása alatt nem látott annyi balesetet egyetlen eszköz miatt, mint az elektromos rollerekkel kapcsolatban. A szakember a magyar traumatológusokkal egyetértésben szigorítaná a KRESZ erre a járműkategóriára vonatkozó szabályait a gyermekek testi épsége védelmének érdekében.