Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi roma közösségek egyik legfontosabb énekeként tekintenek a sükösdi gyerekek előadásában, az Országházban elhangzott Zöld az erdő, zöld a mező című dalra, ám vannak olyanok, akik szerint nem ez a cigány himnusz.
A Zöld az erdő története a beás közösségek világából indul. A Roma Sajtóközpont műsorában dr. Orsós Julianna történésszel beszélgető Nagy István népzenész szerint a dal alapját egy beás népköltési szöveg adta, amelyet Orsós Jakab gyűjtött össze. Az eredeti dallam azonban nem maradt fenn, így a szöveg hosszú ideig csak lejegyzett formában létezett.
A kilencvenes években terjedt el
A magyar fordítást Bari Károly költő készítette el, aki a beás szöveget ültette át magyar nyelvre. Az első ismert dallamot Varga Gusztáv, a Kalyi Jag vezetője írta hozzá, amely változat 1988-ban jelent meg beás nyelven. A dal későbbi történetében fontos fordulatot jelentett, amikor Zsigó Jenő, az Ando Drom vezetője új dallamot komponált a magyar szöveghez.
Ez a verzió terjedt el szélesebb körben a kilencvenes években, és lényegében ez vált azzá a dallá, amelyet ma a legtöbben ismernek.
Nagy István szerint sokan azt sem tudják, hogy a dalnak két különböző dallamváltozata létezik. A magyar nyelvű változat népszerűségét részben az magyarázza, hogy könnyebben tanulható és énekelhető volt, mint a beás nyelvű verzió.
A rendszerváltás roma közéletének dala
Orsós Julianna történész szerint a Zöld az erdő a rendszerváltás idején kezdett különleges jelentőséget kapni a magyarországi roma közösségekben. Bár a dal korábban is ismert volt, a kilencvenes évek roma kulturális és közéleti mozgalmaiban fokozatosan himnikus szerepet kapott.
Az ünnepeken is felcsendül
Magyarország és egyben Európa első cigány nemzetiségi, érettségit adó oktatási intézménye, a Gandhi Gimnáziumban például rendszeresen énekelték ünnepi alkalmakon, és több közösség is saját identitásának fontos dalává emelte. Orsós Julianna szerint éppen ez mutatja, hogy egy közösség számára nem kizárólag hivatalos döntések alapján válhat egy dal szimbolikus jelentőségűvé. A történész úgy látja, hogy sok helyi roma közösség természetes módon alakított ki érzelmi és kulturális kötődést a dalhoz, akár beásul, akár magyar nyelven énekelték azt.
Nagy István szerint azonban mindez nem érzelmi, hanem szakmai kérdés. A népzenész úgy véli, hogy noha a Zöld az erdő kétségtelenül jelentős és erős közösségi ének, nem tekinthető himnusznak, miután épp az a felemelő fordulat hiányzik a szövegéből, amely himnusszá teszi azt. Úgy véli, egy himnusznak közösségi önazonosságot erősítő üzenetet kell hordoznia.
A Gelem, Gelem a nemzetközileg elfogadott himnusz
A roma közösség hivatalos himnusza egyébként a nemzetközi roma mozgalom által elfogadott Gelem, Gelem az 1971-es londoni Roma Világkongresszus óta. A dal eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, amely alapján a szerb származású Žarko Jovanović Jagdino megalkotta a ma ismert éneket. A zeneszerző ezt eredetileg a kongresszus indulójának szánta,
a résztvevő küldöttek azonban a nemzetközi cigányság hivatalos himnuszává nyilvánították.
A londoni kongresszus a roma identitás történetének egyik meghatározó pillanata volt, hiszen ekkor fogadták el az azóta a közösségi összetartozás és kulturális önazonosság fontos jelképévé vált roma zászlót is.
Kapcsolódó: Ezt adták a sükösdi gyerekek Magyarországnak
