A bőrrák kialakulásának kockázata minden leégéssel magasabb lesz. Védekezni ellene csak napvédő krémekkel és rendszeres szűréssel lehet. A szolárium nem segít, sőt, ront a helyezeten.
A napégés sokak számára a nyár szinte elkerülhetetlen velejárója volt gyermekként. A naptej használata nem volt magától értetődő, a bőrpír pedig legfeljebb kellemetlenségnek számított, nem egészségügyi kockázatnak. Az elmúlt évtizedek kutatásai azonban alapvetően átírták ezt a szemléletet: ma már egyértelmű, hogy a leégés nem pusztán átmeneti bőrkárosodás, hanem a későbbi melanoma kialakulásának egyik legfontosabb kockázati tényezője.
A bőrrák kockázata megnő a leégéssel
Gyakran felmerül a kérdés: hány leégés után válik igazán veszélyessé a helyzet? A válasz összetett.
Egy nagy esetszámú elemzés, amely több évtized kutatásait összegezte, arra jutott, hogy a melanoma kockázata nem egyetlen küszöbértékhez köthető, hanem fokozatosan emelkedik a leégések számának növekedésével. Ez az összefüggés nemcsak a gyermekkorra, hanem a felnőttként töltött évekre is érvényes, ami azt jelenti, hogy a bőr UV-károsodása kumulatív, azaz összeadódó jellegű, és az élet során halmozódik.
A közbeszédben gyakran idézett állítás, miszerint öt súlyos, hólyagos leégés már jelentősen növeli a melanoma kockázatát, valós kutatási eredményeken alapul, de leegyszerűsített formában terjedt el.
Epidemiológiai adatok valóban azt mutatják, hogy több súlyos leégés esetén a kockázat jól mérhetően magasabb, azonban nem létezik olyan éles határ, amely alatt a bőr „biztonságban” lenne, fölötte pedig hirtelen veszélyessé válna a helyzet. A kockázat növekedése inkább folytonos, és már viszonylag alacsony számú súlyos leégés után kimutatható.
Különösen hangsúlyos a gyerekkori UV-expozíció szerepe. Egy ausztrál kutatás kimutatta, hogy már egyetlen súlyos, korai életkorban elszenvedett napégés is több mint kétszeresére emelheti a melanoma kialakulásának esélyét fiatal felnőttkorban. Ennek hátterében az áll, hogy a fejlődő bőr érzékenyebb az UV-sugárzás által okozott DNS-károsodásra, és ezek a sejtszintű elváltozások hosszú időn át fennmaradhatnak, akár évtizedekkel később is hozzájárulva a daganatos folyamatok kialakulásához.
A korábbi elképzelések sokáig elsősorban a gyerekkori leégések jelentőségét hangsúlyozták, az újabb elemzések azonban azt mutatják, hogy
a felnőttkori napégések sem tekinthetők ártalmatlannak.
A kockázat minden életkorban emelkedik a leégések számával, ami arra utal, hogy a bőr nem „felejti el” az UV-terhelést. A későbbi károsodások hozzáadódnak a korábbiakhoz, így az összkockázat az évek során egyre nagyobbá válhat.
Akkor irány a szolárium?
Sokan a napbarnított bőrt úgy szeretnék elérni, hogy közben nem teszik ki a bőrüket a Nap hatásainak, ezért inkább a szolárium mellett döntenek, abban bízva, hogy így biztonságosabb módon barnulhatnak le.
Dr. Melegh Éva, a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakértője azonban arra figyelmeztet, hogy a szolárium akár még károsabb is lehet, mint a természetes napfény:
„A szoláriumok rövid idő alatt adnak le nagy mennyiségű UV-A sugárzást: egy 12 perces kezelés során akár 2-3,5 órányi napsugárzásnak megfelelő dózist is kaphat a bőr. Használatuk kifejezetten káros, növelik a bőrdaganatok kockázatát, mind a melanoma, mind a nem melanoma típusú daganatok esetében. Nem védenek a leégés ellen, ugyanakkor felgyorsítják a bőr öregedését: a rugalmas rostok és a kollagén lebomlik, a bőr idő előtt ráncossá válik. 20 éves kor előtt a szoláriumhasználat több mint 40 százalékkal növeli a melanoma kialakulásának esélyét.
A bőrszín változása nem jelent valódi védelmet, így könnyen hamis biztonságérzethez vezethet.
„A napozás előtti szoláriumozással csak annyit érünk el, hogy még több UV-sugárzás éri a bőrünket. A leégés ellen nincs hatékonyabb módszer a széles spektrumú, legalább 30-as faktorszámú fényvédő rendszeres használatánál. Ezt érdemes kiegészíteni széles karimájú kalappal, UV-szűrős napszemüveggel és világos, könnyű ruházattal. A déli órákban, 11 és 15 óra között pedig ajánlott kerülni a napozást” – mondja a szakértő.
De honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A melanoma tehát bárkit érinthet, a korai felismerés azonban jelentősen javítja a gyógyulás esélyeit. Ezért kiemelten fontos a rendszeres szűrés és az önvizsgálat. Ha a bőrön lévő anyajegyek alakja megváltozik, szabálytalanná válik, vagy új elváltozás jelenik meg, érdemes mielőbb szakemberhez fordulni.
Az anyajegyek változására kell figyelni, az úgynevezett ABCDE-szabály alapján:
A – aszimmetria: a forma nem szimmetrikus
B – határ (border): szabálytalan, elmosódott szél
C – szín (color): többféle szín vagy árnyalat jelenik meg
D – átmérő (diameter): 6 milliméternél nagyobb
E – változás (evolving): növekedés, szín- vagy alakváltozás
"Fontos az új képletek megjelenésének figyelése is, mivel a melanomák jelentős része úgynevezett de novo, vagyis ép bőrön alakul ki. Éppen ezért az éves anyajegyszűrés kiemelten fontos, és minden új vagy gyanús elváltozást érdemes mielőbb bőrgyógyásznak megmutatni” – teszi hozzá a szakértő.
Olvasd el azt is, hogy D-vitamin egészen más, mint ahogyan azt sokáig hittük.
