Katonákat vetettek be a hantavírus miatt – ez az óceánjáró utasainak sorsa

Egy fiatal ázsiai tudós a laboratóriumban beállítja a fókuszt, és mikroszkóppal vizsgálja a sejtek biokémiai szerkezetét. Orvosok és tudósok dolgoznak a koronavírus-járvány idején a laboratóriumban – a COVID-19 témájában
Olvasási idő kb. 3 perc

Brit ejtőernyősök segítségével juttattak orvosokat és gyógyszereket Tristan da Cunha szigetére, miután egy ott lakó brit férfi, aki az MV Hondius utasa volt, gyanús tüneteket mutatott. A hajó többi utasa is hazatérhetett, legtöbbüket vizsgálatok sora és szigorú karantén várta.

A MV Hondius óceánjáró kikötése Tenerifén nem a megszokott rendben zajlott: a hajó nem érhette el a szárazföldet. A Granadilla kikötőben az utasokat szervezetten, védőfelszerelésben dolgozó csapatok segítették partra hajókkal, majd a hatóságok hazaszállították őket. Különféle vizsgálatok, esetleg karantén várt rájuk – a cél minden esetben az volt, hogy a fertőzést semmiképp se vigyék tovább.

Orvosi segítség ejtőernyővel

Tenerife vezetése határozottan tiltakozott az MV Hondius kikötése ellen, de nem a beteg emberek miatt. A hajót azért nem engedték be a kikötőbe, mert attól tartottak, hogy a fedélzeten esetleg jelen lévő fertőzött rágcsálók így a szigetre is eljuthatnak. A helyiek tüntettek is a hajó jelenléte ellen – írta a BBC.

Egy nő maszkban a reluxával sötétített ablak előtt áll, kezével támaszkodik és onnan néz ki.
A hantavírus gyanús betegek önkéntes karanténba vonulnak az alapos orvosi vizsgálatokat követően
Fotó: sestovic / Getty Images Hungary

Nem mindenki szállt azonban Tenerifén ki: egy brit férfi például már jóval korábban távozott, és hazatért otthonába, Tristan da Cunha szigetére. Már az eldugott brit tengerentúli területen jelentkeztek nála hantavírusra utaló tünetek. A férfit azonnal elkülönítették, ám megfelelő vizsgálatokra és ápolására a szigeten nem rendelkeztek megfelelő felszereléssel és személyzettel.

A brit vezetés ezért különleges lépésre szánta el magát: ejtőernyősökkel juttattak orvosokat és felszerelést a szigetre. Egy szakorvos és egy nővér tandemben ugrott egy-egy ejtőernyőssel, két másik katona pedig a felszerelés leérkezéséről gondoskodott.

A sajátos megoldásra azért volt szükség, mert a 211 lakossal rendelkező szigetet csak hajóval lehet elérni, reptere nincs. A tengeri út azonban több mint egy hetet vesz igénybe. „Úgy tudom, hogy a beteg oxigénellátásra szorul, és az oxigénkészlete már kezdett kifogyni – így nagyon szűkösek voltak a lehetőségeink” – mondta a hadsereg egyik parancsnoka a Guardiannak.

Karantén és vizsgálatok várták az utasokat

A hantavírussal fertőzött óceánjáró utasai hazatérhettek már, a legtöbb országban azonban járványügyi intézkedésekkel szembesültek. Az Egyesült Királyságban az érintetteket az Arrowe Park Hospital intézményében helyezték megfigyelés alá, majd hathetes önkéntes karantént írtak elő számukra, többnyire saját otthonaikban. A brit hatóságok szerint az utasok többsége tünetmentes volt, és a közvetlen fertőzésveszély alacsonynak tekinthető.

Az Egyesült Államokban a visszatérő utasokat részben a University of Nebraska Medical Center és az Emory University Hospital intézményeiben helyezték el megfigyelésre.

Itt is van lehetősége az érintetteknek az előírt karantént saját otthonukban letölteni, de amennyiben valaki ezt nem tudja megoldani, annak megfelelő elhelyezést és megfigyelést is biztosítanak a hatóságok.

Hollandiában és Németországban az utasokat elsősorban otthoni karanténra kötelezték, rendszeres egészségügyi ellenőrzés mellett: naponta kell kommunikálniuk az egészségügyi személyzettel. Kanada szintén önkéntes izolációt írt elő, amelyet a lappangási idő figyelembevételével hat hétig fenntarthatnak.

Svájcban az az utas, aki még Szent Ilona szigetén hagyta el a hajót, pozitív tesztet produkált, őt kórházban kezelik. Feleségénél nem jelentkeztek tünetek, de ő is önkéntes karanténba vonult.

A spanyol hatóságok és a WHO a teljes evakuációs művelet során azt hangsúlyozták, hogy a járvány kockázatát alacsonynak tartják, ugyanakkor a kontaktkutatást és megfigyelést minden érintett országban végeztek. A hatóságok azt is vizsgálják, pontosan honnan indulhatott ki a fertőzés, mert ez az információ a későbbi esetek megelőzésében is fontos lehet.

A hantavírus elterjedése hazánkat is érinti, igaz, az itteni kórokozók másképpen viselkednek.

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Pár óra, és lejár a határidő: milliós bírságot kaphat, aki nem lép

Ma 16 óráig el kell távolítani a közterületekről a választási plakátokat. A kint maradt darabokat a helyi önkormányzat leszedi, ennek költségeit pedig az érintett szervezetnek vagy személynek kiszámlázza. Bizonyos esetekben közigazgatási bírságot is kiszabhatnak, mely akár milliós tételű is lehet.

Szülőség

Szigorítanák az új KRESZ-t: ezt a korhatárt emelnék magasabbra

Dr. Kőnig Róbert 25 éves pályafutása alatt nem látott annyi balesetet egyetlen eszköz miatt, mint az elektromos rollerekkel kapcsolatban. A szakember a magyar traumatológusokkal egyetértésben szigorítaná a KRESZ erre a járműkategóriára vonatkozó szabályait a gyermekek testi épsége védelmének érdekében.

Offline

Saját neve sem lehetett, mégis világhírű lett: japán udvarhölgy írta a világ első bestsellerét

Gondoltad volna, hogy a világ legelső regényét nem egy unatkozó európai arisztokrata, hanem egy 11. századi japán udvarhölgy írta, selyemparavánok mögött? Tette mindezt úgy, hogy a valódi nevét még a kortársai is alig ismerték. Muraszaki Sikibu története nemcsak az irodalomról, hanem arról is szól, hogyan vált valaki láthatatlan udvari árnyékból a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjává.