Titokban építették a nácik ezt a bunkert: még a helyieket is kitiltották a Villa Winterből

A Casa Villa Fuerteventurán
Olvasási idő kb. 4 perc

A Kanári-szigetek egyik legelhagyatottabb vidékén, Fuerteventura déli részén, a vad és kopár Jandía-félsziget széltépte hegyei közt, mindentől elszigetelten áll egy különös épület. A Villa Winter és Casa Winter néven egyaránt ismert épület évtizedek óta legendák, összeesküvés-elméletek és történelmi rejtélyek övezik: egyesek úgy vélik, hogy csupán egy különc, német mérnök egykori nyaralója, mások szerint viszont a második világháború alatt titkos náci bázisként szolgált. De vajon mi lehet a valóság?

A Casa Winter Cofete közelében, egy apró, eldugott település mellett áll, még ma sem könnyű eljutni oda. Régen csak órákig tartó gyaloglással vagy tevegeléssel lehetett eljutni oda a sziget sivatagos hegyein keresztül, ma már autóval is megközelíthető, bár az utazást továbbra is csak edzett turistáknak ajánlják. Az aszfaltot egy szakaszon túl sziklák mellett futó, kanyargó, keskeny földút váltja fel, az erős északi szél és a meredélyek miatt az utazás inkább egy expedícióra hasonlít. Az viszont tény, hogy a hosszú út végén lenyűgöző látvány fogadja az odaérkezőt.

Kívül-belül elegáns a Villa Winter

A kőből és betonból épült villa egy félkráter alakú völgy közepén áll hatalmas hegyekkel és az Atlanti-óceán végtelen partvidékével a háttérben. A házon nem lehet nem észrevenni a magas tornyot, amely ablakaiból körpanoráma nyílik a festői tájra. A látvány azonban nemcsak kívülről lenyűgöző: a villa belül is meglepően elegáns a kandallós nappalijával, a tágas belső udvarával, a faragott faelemeivel, no és az „őrszemként figyelő”, fából készült krokodilfigurájával.

Faragott krokodil a fuerteventurai Casa Villa bejáratánál
A fából faragott krokodil jellegzetes kelléke a rejtélyes villának
Fotó: Norbert Nagel / Wikimedia Commons

A hivatalos álláspont szerint nyaralónak épült a ház

A semmi közepén álló villa építtetője nem más volt, mint Gustav Winter német mérnök, aki a 20. század első felében érkezett a Kanári-szigetekre. A szakember nagy hozzáértéssel, sikeres mérnökként dolgozott Gran Canarián, ahol először is részt vett a CICER erőmű megépítésében, később pedig megvásárolta a Jandía-félsziget nagy részét. A hivatalos verzió szerint a villa építésének 1946-ban látott neki azzal a céllal, hogy abból egy nyaraló lesz. Egy alternatív történet szerint ez azonban csak egy kitaláció.

Gustav-Oskar Winter Klingele, német mérnök és üzletember
Gustav-Oskar Winter Klingele német mérnök és üzletember
Fotó: CASA Winter (Perry Kretz) / Wikimedia Commons

A náci vezetéssel ápolt szoros barátságot Winter

Egykor szárnyra kaptak ugyanis olyan hírek, hogy Winter szoros kapcsolatban állt a náci vezetéssel, különösen Hermann Göringgel, Adolf Hitler egyik legfontosabb emberével. A pletykák szerint Göring pénzelte a projektet, Francisco Franco spanyol diktátor pedig hallgatólagosan támogatta azt, hálából Hitlernek a spanyol polgárháborúban nyújtott segítségért.

Történetek szólnak arról, hogy emiatt gyakorlatilag elzárták a külvilágtól az egész Jandía-félszigetet: kerítéseket emeltek, a helyieket pedig kitelepítették, legfeljebb csak nappali munkára térhettek vissza. A területre éjszaka senki sem tehette be a lábát. Ezek után nem is csoda, hogy az otthonuktól megfosztottak egyre furcsább dolgokról kezdtek suttogni, köztük német katonákról, hadihajókról, tengeralattjárókról és titkos katonai építkezésekről. Sőt: a legtöbben azt állították, hogy

Idézőjel ikon

a Casa Winter tulajdonképpen nem más, mint egy titkos náci logisztikai bázis.

Titkos alagutak és tengeralattjárók

A szóbeszéd szerint az épület alatt vulkanikus barlangrendszer húzódik, amely összeköttetésben áll az óceánnal, ezen át érhették el közvetlenül és észrevétlenül a német tengeralattjárók a villát. A pincéből állítólag titkos lépcsők és járatok vezettek a föld alatti kikötőkhöz, ahol üzemanyagot, élelmiszert és felszerelést tároltak. A történetek szerint a bázis nemcsak ellátóközpontként működött, hanem – Hitler portréjával a főteremben – pihenőhelyként is szolgált a német tisztek számára, ahol állítólag nem egyszer rendeztek fényűző zenés estélyeket prostituáltakkal.

Azt is gyanítják, hogy a háború után itt rejtőzött el rövid időre a „halál angyalaként” is ismert SS-tiszt, Josef Mengele, az auschwitzi koncentrációs tábor kegyetlen orvosa, Martin Bormann, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt pártkancelláriájának vezetője és maga Hitler is. A szóbeszéd szerint

még plasztikai műtéteket is végrehajtottak rajtuk, hogy új személyazonossággal folytathassák életüket Argentínában vagy más dél-amerikai országokban.

Máig rejtély övezi a házat

Noha sokáig nem volt igazi bizonyíték arra, hogy az épületet a náci vezetés is előszeretettel látogatta, sőt használta is, az utóbbi évtizedekben történt kutatások meglepő részletekre világítottak rá. Pedro Fumero, aki éveken át vizsgálta a villát, több furcsa elemet is dokumentált, többek között titkos ajtókat, befalazott folyosókat, egy bunkerre emlékeztető pincét, valamint egy laboratóriumszerű helyiséget. Ezek mellett

Idézőjel ikon

a környéken régi leszállópályák nyomaira is bukkantak, és egy szokatlanul erős elektromos rendszer maradványaira is.

A Casa Villa Fuerteventurán
A senki földjén áll ma is a titokzatos Winter-villa
Fotó: dronepicr / Wikimedia Commons

Bár a Villa Winter rejtélye azóta is lázban tartja a szakértőket, máig nem tudják pontosan, hogy ki is volt valójában Gustav Winter, és milyen szerepet játszott a második világháború árnyékában. Az viszont biztos, hogy a férfi valóban létezett, valóban megszerezte a Jandía-félsziget jelentős részét, és valóban felépült ez a különös villa a világ egyik legelszigeteltebb partvidékén.

Kapcsolódó: Ilyen volt a náci menyasszonyok iskolája

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Marie-Antoinette kedvenc festőnője a guillotine elől menekült: 12 évet töltött száműzetésben

Míg a legtöbb 18. századi nőnek az ecset helyett a hímzőtű jutott, Élisabeth Louise Vigée Le Brun Európa legkeresettebb portréfestőjévé vált. Sikerének titka a báj és a természetesség volt, ám éppen az az asszony juttatta majdnem vérpadra, akinek a karrierjét köszönhette: Marie-Antoinette. Egy kalandos életút krónikája, amely a versailles-i tükörtermektől az orosz cári udvarig vezetett.

Offline

Ilyen volt Jókai kertje a Svábhegyen: mesebeli búvóhelyet teremtett

Jókai Mór a Svábhegyen 1853-ban vásárolt meg egy elhagyatott telket, amelyből az évek során szívós munkával valódi tündérkertet teremtett. Az író nemcsak a rózsákat metszette és a szőlőt gondozta nagy türelemmel, de különleges növényeket is termesztett, valamint tekintélyes állatseregletet tartott.

Mindennapi

Pár óra, és lejár a határidő: milliós bírságot kaphat, aki nem lép

Ma 16 óráig el kell távolítani a közterületekről a választási plakátokat. A kint maradt darabokat a helyi önkormányzat leszedi, ennek költségeit pedig az érintett szervezetnek vagy személynek kiszámlázza. Bizonyos esetekben közigazgatási bírságot is kiszabhatnak, mely akár milliós tételű is lehet.

Szülőség

Szigorítanák az új KRESZ-t: ezt a korhatárt emelnék magasabbra

Dr. Kőnig Róbert 25 éves pályafutása alatt nem látott annyi balesetet egyetlen eszköz miatt, mint az elektromos rollerekkel kapcsolatban. A szakember a magyar traumatológusokkal egyetértésben szigorítaná a KRESZ erre a járműkategóriára vonatkozó szabályait a gyermekek testi épsége védelmének érdekében.

Offline

Saját neve sem lehetett, mégis világhírű lett: japán udvarhölgy írta a világ első bestsellerét

Gondoltad volna, hogy a világ legelső regényét nem egy unatkozó európai arisztokrata, hanem egy 11. századi japán udvarhölgy írta, selyemparavánok mögött? Tette mindezt úgy, hogy a valódi nevét még a kortársai is alig ismerték. Muraszaki Sikibu története nemcsak az irodalomról, hanem arról is szól, hogyan vált valaki láthatatlan udvari árnyékból a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjává.