Zsidó nőként próbált érvényesülni egy olyan korban, amikor mindkét dolog jelentős hátrányt jelentett. Miért nincs a tankönyvekben Emmy Noether neve?
Rendőrlibák vagy Da Vinci szuperképességei?
Az amerikai Dél egyik legjelentősebb városába repülünk.
Nyulakat és állati testrészeket szült egy angol nő – a hihetetlen eset a 18. században történt, és az ország legjelesebb orvosait is ámulatba ejtette.
Az újlipótvárosi utca névadójának köszönhetjük többek között a budapesti mentős ellátás megszervezését.
Két népszerű háziállat közül kell választanod. Menni fog?
Partiumba, Bihar megyébe látogatunk mai feladványunkban.
Munkafüggőség, önkizsigerelés és felépülés. Bajzáth Sándor addiktológiai konzultáns írása.
Sorozatunk mai részében arról olvashatsz, hogy miért és hogyan szedi rá egy Dél-Afrikában élő növény a szorgos és hiszékeny ganajtúró bogarakat.
Szenes Hanna nem kért kegyelmet a kivégzőitől. Sokáig nem ismertük a történetét, de tavaly óta már miniszobra van Budapesten.
Mai kvízünkben két véreskezű diktátorról lesz szó.
A Balti-tenger partjára, az egykori NDK fontos városába látogatunk.
A fekete halál durván kiemelkedik mind közül.
Az óceánok misztikus teremtményei köré nem véletlenül szövődtek legendák.
Szugihara Csiune élete éppúgy filmbe illik, mint Oskar Schindleré, mégis kevesen ismerik a nevét.
Mai kvízünkkel a rendszerváltás előtti évtizedbe utazunk vissza.
A Vajdaságban járunk, egy ókor óta létező települést látogatunk meg.
Ha még nem hallottál róla, jegyezd meg a nevét: ő nem fog eltűnni a gyereksztárok süllyesztőjében.
Ezt a békát inkább ne csókold meg, ha kedves az életed.
Mai kvízünkben ismét rekorderek csapnak össze.
Kis mérete ellenére rendkívül mozgalmas történelme van a mai településnek. Tudod már, hogy merre járunk?
A madárvilágban mindenféle munkamegosztásra akad példa, és a közhiedelemmel ellentétben a fajok többségénél a szülők közösen viselik a terheket.
Tankönyveinkből szinte már kívülről tudjuk, hogy mi történt 1848. március 15-én Pesten. Kevésbé ismert, milyen hatása volt az eseményeknek Erdélyben.
Mai kvízünkben az 1918–1919-es spanyolnáthajárványról lesz szó.
Mindenki ismeri a híres londoni palotaőröket, de kevesen tudják, miért a magas, fekete prémsapka és a vörös zakó a hagyományos öltözetük.
Élete a felszínen csupa csillogás és öröm volt, ám valójában komoly, olykor tragikus titkokat rejt.
Egy szabálymódosítás értelmében jobban járnak jövőre az érintett nyugdíjasok.