Hogy lesz ma valakiből művész, és milyen perspektívái vannak? Honnan merít, milyen technikákkal dolgozik, és kik a vásárlói? Ezekről beszélgettünk André Gábor illusztrátor-formatervezővel, egy ízig-vérig modern, mai képzőművésszel.
Bizonyos képek történelmet írnak. De a saját életünkből is fel tudunk idézni olyan vizuális élményeket, amelyekről sosem fogunk elfeledkezni. Ezek többsége egy megörökített pillanat, egy fotó alapján ég bele a retinánkba. Az emberi emlékezet sok ilyen fotót őriz, de mi most a kevésbé előtérben lévő, mégis izgalmas és emberi fotók közül válogattunk.
A 19. század igazi „celebjének” számított a kalandos életű táncosnő, kalandor és kurtizán Lola Montez, aki Liszt Ferenc, Alexandre Dumas és I. Lajos bajor király ágyában is megfordult, sőt, utóbbi bukását is ő okozta. A legendás félvilági hölgy életével kapcsolatban olyan mértékben összekeveredtek a legendák és a tények, hogy alig tudhatunk róla valami biztosat – ki is volt a híres-hírhedt Lola Montez?
Találj valakit, aki úgy néz rád, mint Rákosi Mátyás a búzakalászra – olvashatjuk az interneten a tréfás társkeresési tanácsot, mely ékes bizonyítéka, hogy a kommunista diktátorról készült propagandafelvétel, amin Rákosi éppen a búzatermést vizsgálgatja hatalmas áhítattal, a magyar fotótörténet egyik leghíresebb (vagy inkább hírhedtebb) alkotásának számít. De hogyan került Rákosi a búza közé, mennyit szépítettek a képen, és mi köze van a történethez az ország fitneszgurujának?
A filmes világban nem mindig érvényes a „suszter maradjon a kaptafánál” elv: néha színészi előképzettség nélküli civilek ugranak be a nagy sztárok mellé, és tapasztalatlanságuk ellenére meglepően hiteles alakítást nyújtanak a gyöngyvásznon. Összegyűjtöttünk néhány esetet, amely bizonyítja, hogy nem mindig gond, sőt, olykor egészen hasznos tud lenni a civil a pályán.
Generációk nőttek fel olyan klasszikus ifjúsági filmeken, mint a Keménykalap és krumpliorr, a Hahó, Öcsi! vagy a Le a cipővel!: ha te is közéjük tartozol, nem lesz nehéz dolgod kvízünkkel. Nosztalgiafaktor a maximumon, teszteld, mennyire emlékszel a legkiválóbb magyar gyerekfilmekre!
Teljesen felborul a természet rendje, amikor a szülőnek el kell temetnie a gyerekét. Fel lehet készülni a gyászra, amikor idős szüleinkről, nagyszüleinkről van szó, de arra a tragédiára, amikor valaki a gyermekét veszíti el, nem létezik ideális fogatókönyv – véli Gyarmati Rita pszichológus.
Biztosan veled is előfordult már, hogy szállodában felejtettél valamit: a hotelben hagyott dolgok listája meglehetősen tanulságos!
Megdöbbentek a festői francia kisváros, Poitiers rendőrei, amikor 1901 májusában, egy névtelen feljelentésre reagálva átvizsgálták a köztiszteletben álló Madame Monnier kúriáját, és az emeleti szobában megtalálták az előkelő asszony régóta eltűnt lányát: Blanche Monnier-t édesanyja akkor már negyedszázada tartotta fogságban egy ágyhoz láncolva, mert akaratával dacolva rangon alul kívánt házasodni.
A 3200 éves kínai múmián olyan nadrágot találtak, amelynek elkészítése egyedülálló a világon. A készítéséhez felhasznált egyik szövéstechnikát a mai modern farmernadrágoknál alkalmazzák, ugyanazt a strapabírást kölcsönözve a régi és az új ruhadaraboknak is. Na de mégis mit jelent ez az izgalmas felfedezés?
Nagy lábon él – mondjuk arra az emberre, aki fényűző, költekező életmódot folytat, szereti a luxust és nem sajnálja a pénzt semmire. De mi köze a lábméretnek a vagyonhoz és a pénzköltési szokásokhoz? A szólás eredete egy furcsa középkori divathóbort.
Az atomkatasztrófa évfordulóján érdemes megemlékezni arról is, hogy a veszélyek máig sem múltak el maradéktalanul az atomreaktor környékén: Csernobil öröksége mindmáig nehéz.
Gilles de Rais művelt bretagne-i nemes, kiváló katona és Szent Johanna egyik legmegbízhatóbb harcostársa volt, aki hősiesen szolgálta Franciaországot a százéves háborúban – „szabadidejében” pedig a történelem egyik legvéresebb sorozatgyilkosaként legalább 150 gyereket mészárolt le döbbenetes kegyetlenséggel. Sokak szerint a pedofil és nekrofil hajlamokkal megvert, sátánista lovag személye ihlette a népmesebeli feleséggyilkos, Kékszakáll alakját.
A nők társadalomban betöltött szerepe rengeteget változott az elmúlt 100-150 év során: az 1800-as években a hölgyektől elvárták, hogy ne ártsák bele magukat a fontosabb ügyekbe, sőt, ne is legyenek különösebben szem előtt. Összeszedtük a négy – ma már nem igazán helytálló – alapszabályt, melyet a viktoriánus Angliában egy úri hölgytől megkívánt az illem.
A két világháború között a középosztálybeli női társaságok kifogyhatatlan témája volt a cseléd. Milyen életük volt ezeknek a faluról városba került, nehéz fizikai munkát végző fiatal lányoknak?
Az állatvédők és a tudomány álláspontja ütközik: hogy szükségesek-e az állatkísérletek, mi nem fogjuk eldönteni, de ismertetjük mindkét tábor véleményét.
Az egész világot sokkolta a felvétel, melyen egy fehér inget és farmernadrágot viselő, kezében szatyrot szorongató pekingi férfi a kínai kormány megtorló akciója elleni tiltakozásképp a feléje masírozó tankok menetoszlopa elé áll. Az 1989-ben történt egyszemélyes megmozdulást lencsevégre kapó amerikai fotóriporternek titokban kellett kicsempésznie a negatívokat a kommunista országból, a hősies tankember kiléte pedig mind a mai napig rejtély.
Demi Lovato neve hallatán elsőre egy elbűvölő Disney-sztárból felnövő, karakteres és sikeres énekesnő képe ugrik be. Azonban a csillogás és a fényűzés mögött súlyos mentális problémák, különféle drogok és sötét időszakok állnak. Milyen betegség árnyékolja be az énekesnő mindennapjait?
A pillangóhatás jutott eszembe, amikor elkezdtem utánajárni a Csellengők műsor hátterének. A pillangóeffektus a kiindulási tényezők fontosságát hangsúlyozza a káoszelméletben. Ha annak idején egy minneapolisi együttes nem ír meg egy dalt, a kliprendező nem gondol mögé többet, mint ami, és aminek köszönhetően nem lesz toplistás sláger, akkor talán Incze Zsuzsának sem jut eszébe megalkotni a hiánypótló Csellengők című műsort.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
Kering egy legenda, miszerint egy Jenny nevű macska megérezte, mi lesz a Titanic sorsa, de senki nem hallgatott rá. Egy embert kivéve, aki így az életét köszönheti az állatnak – ha a történet igaz.
Külön Arany Málna-kategóriát kapott Bruce Willis, aki az utóbbi időben futószalagon „termelte” az alacsony költségvetésű, zéró színvonalú produkciókat. A történet korántsem annyira szórakoztató, mint hinnénk, a háttérben ugyanis egy súlyos mentális betegséggel küzdő színész kálváriája húzódik fel: miért lett az egyik legnagyobb hollywoodi sztárból a rohamtempóban gyártott Zs kategóriás filmek (ál)húzóneve, és hogyan használták ki a színész szellemi leépülését a gátlástalan filmesek?
Nőként szeretünk felnézni az erős személyiségekre, főleg, ha azok is nők. A mintát vehetjük a kultúrából, tudományból, politikából, könyvekből, sőt még a filmekből is. Sok mozifilm erőssége, hogy a női karaktert úgy ábrázolja, amilyenek lenni szeretnénk. Ahogy kislányként mondtuk: „Olyan szeretnék lenni, mint…” Na de kikhez is akarunk a legjobban hasonlítani?
Sanel és Pompónia bejegyzett női neveink, Holló és Nepomuk pedig férfinevek, ahogy az ismerősebben csengő Hannibál vagy Ramszesz szintén keresztnevek a magyarban. Az MTA jóváhagyásával ma már elképzelhető egy (testvér)pár, ahol a lány neve Őzike, a fiúé Gida. Miközben nálunk a szemfülesebb virágárusok portálján is olvashatóak az aktuális névnapok, a Katalin-nap pedig szinte népünnep volt még nem is olyan régen, a világ számos pontján azt sem tudják, mi ez az egész.
Kihullanak a csontvázak a szekrényből – mondjuk, amikor előkerülnek régi botrányos ügyek, fény derül olyasmire, amit valaki nagyon igyekezett volna titokban tartani. De miért tesz valaki éppen csontvázat egy szekrénybe, és miért szokás kiesnie, kihullania onnét az inkrimináló földi maradványoknak?
