Kevesen tudják, hogy a váli turizmust fellendítő szobor egy ukrán művész alkotása. Alexander Milov a Szovjetunióban született, jelenleg Odesszában él. Művei közé tartozik többek között a híres Lenin-szobor Darth Vaderré alakítása is.
Akárcsak a farsanghoz, a nagyböjthöz is számos szokás kapcsolódik: kvízünk kideríti, mennyire ismered ezeket!
„Nem elég, ha magyar vagy, tehetségesnek is kell lenned” – állt a legenda szerint George Cukor filmrendező irodájának falán Hollywood aranykorában. Hazánk számos tehetséges színésszel és kiváló szakemberrel gazdagította az amerikai filmgyártást, még a legnagyobb stúdiók alapítói között is több magyar név található – de vajon mennyire ismered Hollywood magyar születésű legendáit? Kvízünkben próbára teheted a műveltséged.
Egyikünk sem gondolta volna, hogy megérünk egy hozzánk ilyen közeli területen lezajló, váratlanul érkező, valódi háborút. Másképp is reagál rá mindenki. Nem volt ez másként korábban sem, amikor még egyetlen világháborút sem élt át senki.
A háború – sajnos vagy sem – az egyik legfőbb mozgatórugója az emberi találékonyságnak, leleményességnek: a tudomány folyamatosan újabb és újabb hadászati módszereket fejleszt ki, melyeket később gyakran a civil életben is hasznosítanak. Egy évszázaddal ezelőtt még teljesen máshogy nézett ki a hadviselés, mint napjainkban: összeszedtünk azokat az áttörést jelentő technológiákat, melyek alapvetően változtatták meg a modern háborúzás szabályait.
Hogyan váltak az amerikai egyetemek a világ vezető oktatási intézményeivé? Mi a sikerük titka? Erre kerestük a választ, és érdekes dolgokra bukkantunk. Amerika „jókor volt jó helyen”.
A nagy történelmi fordulópontok idején születnek az igazán elsöprő erejű szónoklatok. Ezekből az évtizedek múltán is visszhangzott beszédekből most a háborúellenes gondolatokat idézzük fel.
A holló vájja ki a szemét! – kiáltjuk tréfásan, olykor komolyan, ha valakire igazán indulatos átkot szeretnénk szórni. Miért kívánjuk éppen ezt haragosainknak, és tényleg szokása a baljós fekete madaraknak emberek szeme világát elvenni?
Az előző évszázadban még egyáltalán nem vonatkoztak olyan szigorú szabályok a pszichológiai kísérletek elvégzésére, mint manapság. Éppen ezért számos olyan vizsgálat zajlott le, amelyek napjainkban etikailag már jócskán megkérdőjelezhetőek lennének. Ezek közül mutatunk be most hármat.
Spanyolországban polgárháború zajlott szűk egy éve, amikor 1937. április 26-án német és olasz vadászgépek az ország északi részén lévő Baszkföld egy kisvárosát bombázni kezdik. Három órán át 25 bombázó ostromolta Guernicát. A megdöbbentő és tragikus esemény a híresen békepárti és apolitikus Pablo Picassót is megszólította, aki saját fegyverével, ecsettel és vászonnal tiltakozva, megalkotta a háborús borzalmak azóta szimbólumává vált festményóriását.
Egymás után érkeznek a harci eseményekről a hírek Kijevből, a városból, ahol Bulgakov és Malevics született, ahol rangos zenei és sportesemények fináléját rendezték, és Csernobil emlékének is szenteltek itt múzeumot. Képek a „régi” Kijevről.
A második világháború során a szövetségesek több titkos tervet is kieszeltek a Harmadik Birodalom vezetője, Adolf Hitler likvidálására, az egyik legkülönösebb ötlet kiagyalói azonban nem megölni, hanem nővé változtatni akarták a rettegett náci vezért.
A világ egyik leghátborzongatóbb helyének tartják a Velencétől alig 5 kilométerre található Poveglia szigetét, ahol a régészek szerint a talaj felét elporladt emberi csontok alkotják. A hatóságok által lezárt, lakatlan horrorszigeten a múltban legalább 200 ezer pestises beteg lelte halálát, és nem ez a legdurvább sztori, ami idekapcsolódik.
Kijev lakosságának jelentős része orosz nemzetiségű: a háborús helyzettel így nem csak ukránok, de oroszok is szembenéznek most Ukrajna fővárosában.
Nők és a sport: kapcsolatuk nem volt mindig ilyen egyértelmű, hiszen hosszú évszázadokon át csupán a nemük miatt nem vehettek részt egyetlen olimpián sem. Aztán elkezdtek történelmet írni, élükön Hélène de Pourtalès grófnővel.
Minden idők egyik legfelkavaróbb képének számít a Pulitzer-díjas felvétel, melyen egy dögevő keselyű egy csont és bőr afrikai kisgyereket környékez, a fiú lassú halálára várva – a fotó döbbenetes erővel hívta fel a világ figyelmét a fekete kontinens problémáira, sokan azonban megkérdőjelezték készítőjének etikusságát. A botrányba keveredett fotós nem sokkal később önkezével vetett véget életének.
A civileket szintén sújtja a háború okozta PTSD, nem csak a katonákat. A történelem során rengeteg elnevezése volt, és különböző teóriákat gyártottak magyarázatára.
A bolti lopások elkövetése sokszor egy betegség miatt alakul ki valakiben, amit kényszeres cselekedeti állapotban követ el, és ilyenkor nem tudja viselkedését kontrollálni. A tudomány szerint a kleptomániások gyakran számolnak be tettük utáni bűntudatról és megbánásról is.
30 évvel ezelőtt, a barcelonai olimpián férfi kardozóink a döntőben a Független Államok Közössége ellen vívtak, de a 4 évvel korábbi csodát nem sikerült megismételni, ezüstérmesek lettünk. 2022-ből visszatekintve akkor mégiscsak megélhették a csodát a jelenlévők, hiszen az ellenfél vívói, köztük oroszok és ukránok, együtt vívták ki ezt a győzelmet.
Egy háborúnak számos nyomós oka lehet – nemzetiségi, gazdasági, területi ellentétek –, néha azonban furcsa, látszólag értelmetlen indokkal üzennek hadat egymásnak az országok: az egymással szomszédos Honduras és El Salvador között 1969-ben a futball miatt tört ki fegyveres konfliktus, mely ugyan csupán néhány napig tartott, de mindkét fél számára komoly veszteségeket okozott.
Ha az otthon kényelméből is el lehetne intézni banki ügyeinket, te is szívesebben használnád az online teret, vagy inkább bemennél egy bankfiókba?
Kijev, de egész Ukrajna lakossága is felfoghatatlanul szörnyű órákat él meg - a főváros ostromgyűrűbe került a háború második napján. Katerina Kijevben éli át az ostromot: elmondta nekünk, milyen körülmények közt történik mindez.
A probléma a kindertojásba rejtett játékkal van – az amerikai gyerekek nem ismerik ezt a klasszikus finomságot.
A közösségi oldalakon sokan olajágat tartó galambbal fejezik ki az ukrajnai események miatti érzéseiket, aggodalmukat, béke iránti vágyukat. A bibliai özönvíztörténet óta ismerős jelképet a 20. században Pablo Picasso tette híressé és a béke újjáéledő emblémájává, amikor egy litográfiát készített az 1949 áprilisában megtartott párizsi békekongresszus plakátjára.
Amióta Naomi Campbellről Barbie babát mintáztak 1995-ben, vagy Barack Obamát az Egyesült Államok 44. elnökének választották 2009-ben, már nehezebben emlékszünk vissza az alig 65 éve még természetesnek vett kirekesztő társadalmi berendezkedésre, amikor feketék és fehérek jelzéssel elválasztva utazhattak a buszokon Amerikában.
