A matematikát lehet nem szeretni, de tagadhatatlan, hogy már az ókortól egészen napjainkig meghatározza a világunk alakulását. Ha például Kepler nem akarta volna jobb áron venni a bort, nem kizárt, hogy ebben a formában nem létezne ma integrálszámítás, és nem tudnánk kiszámolni, mikor éri meg valami a legjobban. Következzen négy történet a sok közül, melyekben a számok döntő hatással voltak világunkra.
Az ókor és a középkor keresztény szentjei gyakran egész életüket Isten szolgálatára áldozták, önként vállalva az önsanyargatást, a világi élvezetekről való lemondást, olykor a teljes magányt. Egyes szentek még ennél is tovább mentek, és képtelennek ható, bizarr módokat találtak rá, hogyan bizonyítsák végtelen hitüket és áldozatkészségüket: összegyűjtöttünk néhány szentet, akik erősen túlzásba vitték a szenteskedést.
Egy kissé bogaras – mondjuk azokra az ismerőseinkre, akik furcsa szokásaikkal, különc viselkedésükkel hívják fel magukra a figyelmet, de jobbára azért ártalmatlanok. Mi köze a bogaraknak az extravagáns személyiségekhez? Mai Szófejtőnkben ennek jártunk utána.
A jubileumi, tizedik globális boldogságjelentésből kiderül, mennyire érzik jól magukat bőrükben és helyzetükben a magyarok, és hogy hol helyezkedünk el a világátlaghoz képest.
Senki sem képes előre megmondani, mikor és hogyan érkezik el számára a vég – vagy mégis? Néhány történelmi híresség, filmsztár és legendás zenész szinte minden részletre kiterjedően, előre megjósolta saját halálát – ezekből a különös esetekből idézünk fel néhányat.
A pszichoanalízis hajnalán, az 1900-as évek elején még nem volt szigorú etikai kódex, amely megtiltotta volna, hogy az analitikus viszonyt folytasson a páciensével – esetleg annak az anyjával is.
Sokan a második világháború emblematikus képének tartják a felvételt, melyen egy asszony látható, aki sírva szalutál a hazáját elfoglaló, bemasírozó német hadseregnek. A fotó a gyakori értelmezés szerint a diktátorok hódítási vágyának áldozatul eső civil lakosság keserű sorsát jeleníti meg, valójában azonban éppen ellentétes érzelmeket ábrázol, és még csak nem is a világháború alatt készült.
A jelenlegi háborús helyzet legújabb fejleményei gyorsabban elérhetnek hozzánk, mint valaha, aminek köszönhetően akár élőben is követhetjük az óvóhelyeken zajló eseményeket vagy a tankok vonulását. Mindez a közösségi oldalak óriási térnyerésének köszönhető, de van az egészben valami morbid.
Sokan hajlamosak rá, hogy a sikert és a boldogságot anyagi javakban, külsőségekben mérjék – a különböző státuszszimbólumok az idők kezdete óta meghatározzák, miként tekint a társadalom valakire, de vajon tényleg ennyire fontos, hogy milyen telefont használsz? Jobban felnéznek azokra, akik sportos külsővel bírnak? Napjaink legtúlértékeltebb státuszszimbólumairól ejtünk néhány szót.
Nevét olyan versek tették halhatatlanná, mint a Gyermekké tettél vagy a Nagyon fáj. Hosszú, kalandos életútja végigkísérte a 20. századot, de József Attiláról majdnem negyven éven át senkinek nem volt hajlandó beszélni.
1935. november 13-án kora délután fiatal nő lépett be kezében revolverrel a kínai Tiencsin város buddhista szentélyébe, majd váratlanul tüzet nyitott egy bent imádkozó férfira. A fényes nappal, tucatnyi szemtanú előtt elkövetett gyilkosság, melynek elkövetője apja halálát kívánta megbosszulni, óriási visszhangot keltett a távol-keleti országban: egyesek szerint jogos vérbosszúról volt szó, míg mások hidegvérrel elkövetett emberölésnek tartották a Si Csiancsiao névre hallgató nő tettét.
Egy rúd szalámival a poggyászában és egy jó adag kalandvággyal a szívében hagyta el Friedmann Endre Budapestet 1931-ben, hogy aztán Robert Capa néven a világ egyik legismertebb háborús fotóriportere váljon belőle.
A fényevők és a laposföld-hívők amatőrnek számítanak a világ legkülönösebb szektáihoz képest, melyek ugyan minden józan ésszel megáldott személy számára bizarrnak és nevetségesnek hatnak, mégis évtizedek óta képesek fennmaradni és híveket toborozni maguk számára. Összeszedtünk egy csokorra valót a legfurcsább, jelenleg is működő szektákból.
Háború idején mindenki ott és úgy segít, ahogyan tud. Vajon milyen eszköze lehet erre egy világszerte ismert énekesnőnek? Adhat például támogatást, erőt, röpke kizökkenést, sőt, átmeneti boldogságot egy barakkbeli koncerttel, amivel elhozza honfitársai talán utolsó örömteli pillanatait. Ezt Marilyn Monroe és Edith Piaf is megtette. Mindketten saját „fegyverükkel” avatkoztak be a politikába, vagy esetleg még annál is többel?
Szinte pontosan 100 évig volt „nyugtunk” az egyik legnagyobb vírus okozta világjárvány, a spanyolnátha kitörése, és a Covid–19 felbukkanása között. Sok hasonlóság van a két vírus okozta járvány terjedése és lefolyása között, de bárcsak már a Covid–19-ről is múlt időben beszélhetnénk.
Egy filmforgatáson számtalan dolog elromolhat és okozhat kellemetlen pillanatokat vagy sodorhatja akár életveszélyes helyzetekbe az ott dolgozókat – egyes színészek a saját jelmezük miatt szenvedtek balesetet vagy érték őket egyéb kellemetlenségek. Ezekből a sztorikból gyűjtöttünk össze néhányat.
Itt van a kutya elásva! – kiáltunk fel, amikor végre rájövünk a lényegre, megtaláljuk egy probléma valódi okát (és remélhetőleg ezzel együtt a megoldást is). De kik és miért ástak el egy szegény kutyát, és hogyan kapcsolódik az eltemetett négylábú a mindennek értelmet adó felismeréshez?
1944 tavaszán egy finn katona szerencsétlen módon elszakadt egységétől, majd hetekig menekült a sarkvidéken élelem és menedék nélkül, 30 ember számára elegendő mennyiségű metamfetaminnal felturbózva.
A koronavírus-járvány kapcsán csak úgy dobálóztunk a járványügyi szakkifejezésekkel, de vajon tisztában vagyunk azzal is, hogy mit jelent, ha epidémiás lesz a vírus? Ez ráadásul csak egy szakszó a sorból: az endémia, pandémia, epidémia hármasát igyekszünk most tisztázni, hogy tudd, miről beszélsz!
1983. július 24-én egy túlzsúfolt busz a keskeny úton ki akart kerülni egy szembejövő járművet a Halál útján az Ördög-kanyarban. Normál esetben ilyenkor vissza kell tolatni addig, amíg ki nem szélesedik az út, de a buszsofőr úgy ítélte meg, hogy elfér, és elkezdte a manővert.
A Roar, vagyis Üvöltés című horrorban oroszlánok és más afrikai nagyvadak támadnak egy külvilágtól elzárt családra, akik kétségbeesve próbálják megvédeni otthonukat és életüket – a szereplők azonban nem csak a filmvásznon, a valóságban is halálos veszélynek voltak kitéve, a vadállatok 70 színészt és stábtagot sebesítettek meg, a kamasz Melanie Griffith arcát 50 öltéssel kellett helyrerakni. A szokványosnak nem nevezhető produkció jogosan érdemelte ki a világ legveszélyesebb forgatása címet.
Az információk és ingerek Midas királyának lenni egy darabig tűnhet előnyösnek, de pokollá változik az élete az embernek, amikor mindent megjegyez, ha akarja, ha nem.
Egy perc nagyon rövid idő – mégis rengeteg dolog belefér. Ezer gyermek születik, amíg elolvasod ezt a cikket.
A fotográfiatörténet hajnalán sokakat elbűvölt a fantasztikus új találmány: Petőfi Sándor is szívesen ült modellt egy dagerrotípiához, ennek köszönhető, hogy a leghíresebb magyar költőről nemcsak festmények és rajzolt portrék, de fényképfelvétel is fennmaradt az utókor számára. De vajon mikor készült, ki kapta lencsevégre a forradalmár poétát, és hogyan vélekedett Petőfi fénnyel rajzolt arcmásáról?
A világ nagy presztízsű aukciósházainál nem szokatlanok a több százmillió forintnak megfelelő leütések: Elizabeth Taylor egyik nyakéke például 2011-ben 11,8 millió dollárért kelt el, de mi Magyarországon nem vagyunk hozzászokva ezekhez az összegekhez. Tavaly végre több rekord is megdőlt a hazai műkincsárveréseken is, de vajon mi kerül sok tízmillió forintba vagy ugyanennyi dollárba?
