Az első nő, aki aranyérmet nyert olimpián: a svájci Hélène de Pourtalès története

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nők és a sport: kapcsolatuk nem volt mindig ilyen egyértelmű, hiszen hosszú évszázadokon át csupán a nemük miatt nem vehettek részt egyetlen olimpián sem. Aztán elkezdtek történelmet írni, élükön Hélène de Pourtalès grófnővel.

Férfiak és nők együtt csak mostanában versenyeznek ilyen egyértelműen elfogadott módon az ötkarikás játékokon. A most befejeződött téli olimpián fel sem vettük, hogy a curling, a műkorcsolya vagy a rövidpályás gyorskorcsolya is lehetőséget adott fiú-lány párosok, csapatok megmérettetésére. Az utat a svájci Hélène de Pourtalès taposta ki számukra, aki a második modern kori olimpián, az 1900-as párizsi játékokon nőként egy csapat tagjává válhatott. 

Mindezt részben azért tehette meg, mert tehetős és befolyásos családból származott. 1868-ban az amerikai Barbey családba született, nagyapja, Pierre vezette a Lorillard dohánygyárat, nővére pedig Neuflize bárójához ment feleségül. Magas rangok röpködtek a család szinte mindegyik ágán, így Hélène kislányként nyugodt körülmények között, jólétben nevelkedett, sportolásra is folyamatosan kapott lehetőségeket. A vitorlázás férjével érkezett az életébe, amikor 1891-ben hozzáment a Svájcban élő, megözvegyült Hermann Alexander Pourtalès grófhoz, aki nemcsak lelkes tengerész, de a Cuirassiers of the Guard kapitánya is volt.

Hélène de Pourtalès olimpiai nyertes fényképe 1900-ból
Fotó: Scewing / Wikimedia Commons

Hélène Pourtalés útja a siker felé

Hélène hamar kitanulta a vitorlázást saját flottájuk hajóin, ami már csak azért is kiemelkedő teljesítmény, mert a házasságkötéssel négy gyerek mostohaanyja lett: Guy, Raimond (akinek esküvőjén az Amerikai Egyesült Államok 27. elnöke, William Howard Taft is részt vett), Catherine Henriette és az esküvő idején csupán kétéves Augusta von Pourtalès nevelése az ő feladatává vált. Ám az asszony hamar bebizonyította, hogy a sportkarrier jól megfér a gyerekneveléssel. 

Mi történt az olimpián?

El is érkeztünk 1900-ba, Párizsba, amikor a majdnem ezer férfi versenyző mellett 22 nő is megmérettette magát. Vitorlázásban a Lèrina nevű hajón férjével és annak unokaöcsével egy csapatban nyert aranyérmet, ezzel ő lett az első nő, aki vegyes csapat versenyzőjeként állt a dobogó legfelső fokára. Az első egyéni női olimpiai bajnoki címet a brit teniszező, Charlotte Cooper szerezte meg. Alaposan kitett magáért, az egyéni versenyben legyőzte francia vetélytársnőjét, vegyes párosban pedig Reginald Doherty társaként lett aranyérmes. Az asszony öt alkalommal nyerte meg a wimbledoni teniszbajnokságot.

A győztes hajó, a Lerina
Fotó: FreeMO~commonswiki / Wikimedia Commons

A magyaroknak is fontos volt ez az időszak

Magyarország 17 férfi versenyzőt küldött a párizsi olimpiára, s itt nyertük el az első aranyérmünket atlétikában, Bauer Rudolf diszkoszvetőnek köszönhetően. Bauer először használta azt a fordulásos technikát, amelyet ma szinte mindegyik atléta alapvetőnek tart, ám ez volt az egyetlen olimpia, amin részt vett, s a szervezők annyira meglepődtek győzelmén, hogy először tévedésből az amerikai himnuszt kezdték játszani tiszteletére. A másik hazai sikert Halmay Zoltán úszónak köszönhettük, aki a Szajna egyik holtágában megrendezett, 4000 méteres versenyen ezüstérmes lett.

A női sportolók térhódítása

No de térjünk vissza Hélène de Pourtalès sikereihez. Annak ellenére, hogy férjével elhozták a legcsillogóbb érmet, többé nem jelentek meg egy olimpián sem versenyzőként. Hermann de Pourtalès 1904-ben, 57 évesen hunyt el, özvegye 1945-ben követte. A női sportolók száma Héléne visszalépése ellenére minden évben egyre csak növekedett. Az 1908-as londoni olimpián már 37 nő mérte össze tudását, és hivatalosan ekkor rendeztek először külön számukra is versenyeket teniszben és műkorcsolyában. 1912-ben már 48 nő vett részt a játékokon (s végre külön úszóversenyt kaptak), 1924-ben számuk már 135. Ez volt az első nyári olimpia, amelyen magyar sportolónők is részt vettek, az első pontszerzővé Tary Gizella vívó vált. A 2020/21-es tokiói olimpián már a nők 49 százalékos arányban képviselték magukat, hazánk pedig több női sportolót küldött, mint férfit. Egész jó eredmény ahhoz képest, ahonnan Hélène de Pourtalès elindult. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.