Rövid, de szenvedélyes élete során Amrita Sher-Gil állandóan úton volt, számtalan szerelmi viszonyba bonyolódott, halálának körülményei pedig máig tisztázatlanok. Képei ma dollármilliókért kelnek el, és India „nemzeti kincsei” közé tartoznak.
Dolce vita, magyarul annyit jelent, hogy édes élet. Ha kimondjuk ezt a két szót, rögtön halljuk a dallamos hangzását, de ami több, szinte érezzük a kifejezés „olaszosságát”, ami ma már egy életérzés. Ha olaszországi utazást tervez az ember, megszállja ez a bizonyos „dolce vita”, az a könnyed lazaság, a nyugalom, ami Olaszországból árad. Legalábbis számunkra, ha turistaként vagyunk ott. De merre induljunk, ha igazán érezni akarjuk Itália lüktetését?
Milyen lesz a szex és a nemiség évtizedek vagy évszázadok múlva, hogyan befolyásolja a technológiai fejlődés és a társadalom átalakulása a testi vágyak kielégítésének módjait? A sci-fi filmek szerint komoly változások várnak ránk szexuális téren – összeszedtük, hogyan képzelik el a szexet a jövőben a legnépszerűbb tudományos-fantasztikus művek készítői.
Egy szakadt katonai egyenruhát viselő férfi fényes nappal, a nyílt utcán, járókelők színe előtt agyonlő egy másik, kockás ingbe öltözött alakot – a vietnámi háború idején, Saigonban készült döbbenetes felvétel naturalista brutalitással számolt le az illúziókkal, miszerint egy háború tisztességes is lehet, és elkülöníthető egymástól a jó és a rossz oldal. De ki volt a fotó két szereplője, és miért húzta meg az egyenruhás férfi a ravaszt?
Génkezelt disznószívet ültettek egy férfiba: vajon egy nagyszerű megoldás kezdetét jelenti a donorszervhiány terén, vagy egy etikai sötét verembe löki magát az emberiség ezzel?
Van úgy, hogy az ember azt érzi, legszívesebben világgá menekülne. Csak csend legyen, semmi szomszéd, valahol a világ egyik eldugott részén. Ha valaki komolyan gondolja, hogy elbújna a kíváncsi szemek elől, akkor közöljük: megtaláltuk a világ legmagányosabb otthonát, ami most megvásárolható.
Az anarchia és az anarchizmus jeleként ismert, körben elhelyezkedő A betűvel gyakran találkozhatunk politikai megmozdulásokon, utcai graffitiken és punkzenekarok stíluselemeként, például koncertmolinókon, felvarrókon vagy szimatszatyorra rajzolva. De mit szimbolizál pontosan ez a rendkívül elterjedt ábra, és hogyan került be a köztudatba?
1959 nyarán döbbenetes, addig csupán hollywoodi filmekből ismert jelenet játszódott le a kommunista Romániában: felfegyverzett, álarcos banditák fényes nappal besétáltak a bukaresti központi bankba, és több mint másfél millió lejjel távoztak onnét. A „szocialista tábor” történetének legnagyobb bankrablását ma is rejtélyek sora övezi.
Hogy lesz ma valakiből művész, és milyen perspektívái vannak? Honnan merít, milyen technikákkal dolgozik, és kik a vásárlói? Ezekről beszélgettünk André Gábor illusztrátor-formatervezővel, egy ízig-vérig modern, mai képzőművésszel.
Bizonyos képek történelmet írnak. De a saját életünkből is fel tudunk idézni olyan vizuális élményeket, amelyekről sosem fogunk elfeledkezni. Ezek többsége egy megörökített pillanat, egy fotó alapján ég bele a retinánkba. Az emberi emlékezet sok ilyen fotót őriz, de mi most a kevésbé előtérben lévő, mégis izgalmas és emberi fotók közül válogattunk.
A 19. század igazi „celebjének” számított a kalandos életű táncosnő, kalandor és kurtizán Lola Montez, aki Liszt Ferenc, Alexandre Dumas és I. Lajos bajor király ágyában is megfordult, sőt, utóbbi bukását is ő okozta. A legendás félvilági hölgy életével kapcsolatban olyan mértékben összekeveredtek a legendák és a tények, hogy alig tudhatunk róla valami biztosat – ki is volt a híres-hírhedt Lola Montez?
Találj valakit, aki úgy néz rád, mint Rákosi Mátyás a búzakalászra – olvashatjuk az interneten a tréfás társkeresési tanácsot, mely ékes bizonyítéka, hogy a kommunista diktátorról készült propagandafelvétel, amin Rákosi éppen a búzatermést vizsgálgatja hatalmas áhítattal, a magyar fotótörténet egyik leghíresebb (vagy inkább hírhedtebb) alkotásának számít. De hogyan került Rákosi a búza közé, mennyit szépítettek a képen, és mi köze van a történethez az ország fitneszgurujának?
A filmes világban nem mindig érvényes a „suszter maradjon a kaptafánál” elv: néha színészi előképzettség nélküli civilek ugranak be a nagy sztárok mellé, és tapasztalatlanságuk ellenére meglepően hiteles alakítást nyújtanak a gyöngyvásznon. Összegyűjtöttünk néhány esetet, amely bizonyítja, hogy nem mindig gond, sőt, olykor egészen hasznos tud lenni a civil a pályán.
Generációk nőttek fel olyan klasszikus ifjúsági filmeken, mint a Keménykalap és krumpliorr, a Hahó, Öcsi! vagy a Le a cipővel!: ha te is közéjük tartozol, nem lesz nehéz dolgod kvízünkkel. Nosztalgiafaktor a maximumon, teszteld, mennyire emlékszel a legkiválóbb magyar gyerekfilmekre!
Teljesen felborul a természet rendje, amikor a szülőnek el kell temetnie a gyerekét. Fel lehet készülni a gyászra, amikor idős szüleinkről, nagyszüleinkről van szó, de arra a tragédiára, amikor valaki a gyermekét veszíti el, nem létezik ideális fogatókönyv – véli Gyarmati Rita pszichológus.
Biztosan veled is előfordult már, hogy szállodában felejtettél valamit: a hotelben hagyott dolgok listája meglehetősen tanulságos!
Megdöbbentek a festői francia kisváros, Poitiers rendőrei, amikor 1901 májusában, egy névtelen feljelentésre reagálva átvizsgálták a köztiszteletben álló Madame Monnier kúriáját, és az emeleti szobában megtalálták az előkelő asszony régóta eltűnt lányát: Blanche Monnier-t édesanyja akkor már negyedszázada tartotta fogságban egy ágyhoz láncolva, mert akaratával dacolva rangon alul kívánt házasodni.
A 3200 éves kínai múmián olyan nadrágot találtak, amelynek elkészítése egyedülálló a világon. A készítéséhez felhasznált egyik szövéstechnikát a mai modern farmernadrágoknál alkalmazzák, ugyanazt a strapabírást kölcsönözve a régi és az új ruhadaraboknak is. Na de mégis mit jelent ez az izgalmas felfedezés?
Nagy lábon él – mondjuk arra az emberre, aki fényűző, költekező életmódot folytat, szereti a luxust és nem sajnálja a pénzt semmire. De mi köze a lábméretnek a vagyonhoz és a pénzköltési szokásokhoz? A szólás eredete egy furcsa középkori divathóbort.
Az atomkatasztrófa évfordulóján érdemes megemlékezni arról is, hogy a veszélyek máig sem múltak el maradéktalanul az atomreaktor környékén: Csernobil öröksége mindmáig nehéz.
Gilles de Rais művelt bretagne-i nemes, kiváló katona és Szent Johanna egyik legmegbízhatóbb harcostársa volt, aki hősiesen szolgálta Franciaországot a százéves háborúban – „szabadidejében” pedig a történelem egyik legvéresebb sorozatgyilkosaként legalább 150 gyereket mészárolt le döbbenetes kegyetlenséggel. Sokak szerint a pedofil és nekrofil hajlamokkal megvert, sátánista lovag személye ihlette a népmesebeli feleséggyilkos, Kékszakáll alakját.
A nők társadalomban betöltött szerepe rengeteget változott az elmúlt 100-150 év során: az 1800-as években a hölgyektől elvárták, hogy ne ártsák bele magukat a fontosabb ügyekbe, sőt, ne is legyenek különösebben szem előtt. Összeszedtük a négy – ma már nem igazán helytálló – alapszabályt, melyet a viktoriánus Angliában egy úri hölgytől megkívánt az illem.
A két világháború között a középosztálybeli női társaságok kifogyhatatlan témája volt a cseléd. Milyen életük volt ezeknek a faluról városba került, nehéz fizikai munkát végző fiatal lányoknak?
Az állatvédők és a tudomány álláspontja ütközik: hogy szükségesek-e az állatkísérletek, mi nem fogjuk eldönteni, de ismertetjük mindkét tábor véleményét.
Az egész világot sokkolta a felvétel, melyen egy fehér inget és farmernadrágot viselő, kezében szatyrot szorongató pekingi férfi a kínai kormány megtorló akciója elleni tiltakozásképp a feléje masírozó tankok menetoszlopa elé áll. Az 1989-ben történt egyszemélyes megmozdulást lencsevégre kapó amerikai fotóriporternek titokban kellett kicsempésznie a negatívokat a kommunista országból, a hősies tankember kiléte pedig mind a mai napig rejtély.
