Káosz vagy hatalom nélküli rend? Mit szimbolizál az anarchiajel?

Olvasási idő kb. 3 perc

Az anarchia és az anarchizmus jeleként ismert, körben elhelyezkedő A betűvel gyakran találkozhatunk politikai megmozdulásokon, utcai graffitiken és punkzenekarok stíluselemeként, például koncertmolinókon, felvarrókon vagy szimatszatyorra rajzolva. De mit szimbolizál pontosan ez a rendkívül elterjedt ábra, és hogyan került be a köztudatba?

Felsőbb hatalom nélküli világról álmodtak, uralkodókat és politikusokat öltek

Az anarchia kifejezés a görög an-arkhosz, vagyis „uralomnélküliség” szóból ered, és a közkeletű tévedéssel szemben egyáltalán nem a káoszt jelenti, hanem egy olyan politikai berendezkedést, melyben a társadalom tagjai közös megegyezés alapján, szabad, testvéri elvek szerint, felsőbb hatalom nélkül élnek és dolgoznak együtt. Ebben az utópista ábrándban hitt a 19. századi francia Pierre-Joseph Proudhon, a modern anarchizmus atyja, aki eszményi társadalmának középpontjába a parasztokat helyezte, akik gazdasági eszközökkel, szövetkezés útján szabadíthatják fel magukat.

Proudhon a magántulajdont nem vetette el – emiatt vitába keveredett más utópistákkal, szocialistákkal, például Karl Marxszal is –, ugyanakkor az általa megálmodott Népbankban a parasztokat, dolgozókat a munkára fordított idő szerint arányosan fizetnék ki, politikai berendezkedésében pedig kormányokra egyáltalán nem lenne szükség. A törvényeket szabad szerződések mentén hozzák, a világtársadalomban pedig se határok, se nemzetek nem léteznek.

Pierre-Joseph Proudhon (1809–1865) francia filozófus
Fotó: Photo 12 / Getty Images Hungary

Az anarchia jelét a Proudhon által hirdetett „hatalom nélküli rend” elve ihlette, sőt, egyesek szerint a francia filozófus maga találta ki a szimbólumot, erre azonban nincs bizonyíték: az A betű természetesen az anarchia szó kezdőbetűje, míg a kör valójában egy O, ami az order, vagyis rend szót jelenti. A szimbólum kezdetleges változatait már az 1800-as évek második felében aktív anarchista mozgalmak is használták, másik hagyományos jelképükkel, a fekete zászlóval egyetemben – a hasonló csoportok számos gyilkosságot és terrorcselekményt követtek el világszerte, többek között William McKinley amerikai elnök és Erzsébet királyné, „Sissi” is anarchista merénylet áldozatává váltak.

A punk tette világszerte ismertté a jelet

A 20. században az anarchia jele felbukkant a spanyol polgárháborúban is, ma ismert, modern verziója azonban csak a politikai harcoktól terhes 1960-as években jelent meg, amikor két francia anarchista csoport vette zászlajára. A popkultúrába egy évtizeddel később, a ’70-es évek második felében tört be a szimbólum, a nyugati polgári társadalmak és szüleik kultúrája ellen lázadó dühös fiatalok rockzenei mozgalmaként megszületett punknak köszönhetően: ugyan a punkok jelentős része inkább csak sokkolni szeretett volna, és egyfajta nihilizmussal szemlélte a világot, hamar megszületett a tudatos politikai szándékkal fellépő anarcho-punk műfaja is.

A mozgalom éllovasának számító brit Crass zenekar (egyben művészeti kollektíva) énekes-dobosa és szellemi vezére, Penny Rimbaud saját bevallása szerint egy franciaországi utazás során látta valahol az anarchia jelét, mely annyira megtetszett neki, hogy gyorsan magáévá tette azt. A Crass példáján felbuzdulva sorra jelentek a színen a hasonlóan erős politikai kiállással rendelkező, radiális baloldali punkbandák, a híres-hírhedt A betű így gyorsan elterjedt világszerte. Idővel természetesen – más hasonló jelképekkel együtt – az anarchiajel a divat részévé vált, eredeti jelentésétől megfosztva ma már táskákon, pólókon és egyéb, hétköznapi helyeken is megjelenik, nem beszélve az iskolai padokról, ahová a lázadó kamasz diákok is szívesen felfirkálják a híres szimbólumot.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.