Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Teljesen felborul a természet rendje, amikor a szülőnek el kell temetnie a gyerekét. Fel lehet készülni a gyászra, amikor idős szüleinkről, nagyszüleinkről van szó, de arra a tragédiára, amikor valaki a gyermekét veszíti el, nem létezik ideális fogatókönyv – véli Gyarmati Rita pszichológus.
Nemcsak a sportkedvelő embereket, hanem az egész világot megrázta a portugál Cristiano Ronaldo tragédiája. A Manchester United labdarúgója a közösségi oldalain közölte, hogy elhunyt újszülött kisfia. Ronaldo és kedvese, Georgina Rodríguez ikreket vártak, de a boldogságukat szomorú tragédia árnyékolta be.
„Kisfiunk, te vagy a mi angyalunk, mindig szeretni fogunk”
„A legmélyebb fájdalommal kell közölnünk, hogy újszülött kisfiunk elhunyt. Ez a legnagyobb szomorúság, amit egy szülő érezhet. Csak a kislányunk születése ad erőt, reményt és némi boldogságot, hogy átvészeljük ezt az időszakot” – írta Cristiano Ronaldo.
A pszichológus szerint a gyász feldolgozása mindenkinél teljesen egyedi, és nem lehet egyetlen sémára ráhúzni. Ráadásul, akármilyen veszteség ér minket – beleértve a párkapcsolati szakítást is –, ugyanazon a folyamaton kell végig menni.
„A gyásznak öt szakasza van, a tagadástól az elfogadásig. Régebben úgy vélték a szakemberek, hogy kötelezően végig kell menni mindegyiken. Ma már nem így van. Összevissza lehetnek a szakaszok, mert mindenkinél máshogy működik. Ronaldóék esetében egy pici babáról beszélünk, aki az édesanyja hasában cseperedett 9 hónapig.
Már kialakult egy kötődés az anya és a gyerek között, de ha azt nézzük, a családban ez a baba még nem tudta – és már nem is tudja – elfoglalni a helyét, nem alakult ki a közös életük.
Ronaldóék azzal, hogy kislányuk születésére helyezik a hangsúlyt, egy átkeretezést csinálnak. Ez azt jelenti, hogy a negatív élményeiket megpróbálják úgy túlélni, hogy a pozitív részét nézik a dolgoknak” – mondta Gyarmati Rita.
Darabokra hulló jövőkép
Egy gyerek halála abban különbözik egy felnőtt, egy társ, egy szülő elvesztésétől, hogy a természettel teljesen ellentmondó helyzet alakul ki.
„Borzasztóan nehéz, hiszen erre nem számít az ember. Nem tud rá felkészülni. Amikor a családalapítás, babavárás megfordul a fejünkben, akkor elindulnak a tervek. Hogyan fog az a pici felnőni, milyen lesz a testvéreivel, hogyan illeszkedik be a családba. Kialakul egy jövőkép, ami viszont darabokra hullik egy pillanat alatt” – tette hozzá a pszichológus.
Ronaldónak és Georginának van egy négyéves lánya. A labdarúgónak korábban három gyereke született, 2010-ben egy fia, míg 2017-ben egy ikerpár, egy fiú és egy lány.
Néhány nappal ezelőtt CR újabb bejegyzést osztott meg a közösségi oldalán arról, hogy párja és kislánya hazatérhetett a kórházból.
„Otthon, édes otthon. Gio és a kislányunk végre itt vannak velünk. (…) Most itt az idő, hogy hálásak legyünk azért az életért, amelyet üdvözölhettünk ezen a világon” – írta Instagram-oldalán, ezzel jelezte, kész továbblépni és a családjáért erősnek maradni.
Mindenkinek fáj, a hiány nem enyhül
Az, hogy a híres és gazdag embereket sem kíméli a tragédia, tudjuk. A napokban John Travolta is arról posztolt, hogy 14 éve nem tudja feldolgozni fia halálát. A 68 éves színészt nagyon megviselte Jett tragikus elvesztése, aki április 13-án lett volna 30 éves. 2009-ben Jett 16 éves volt, a család éppen a Bahamákon nyaralt, amikor a fiú epilepsziás rohamot kapott, beütötte a fejét a fürdőkádba, és meghalt.
„Kedves Jetty, jobban hiányzol, mint amit szavakkal ki lehet fejezni. Mindennap gondolok rád. Boldog születésnapot. Szeretlek, apád” – írta a színész a családi fotó alá.
„Az ő esetük még nehezebb, hiszen 16 évig együtt éltek, a mindennapi életük közös volt. Aztán keletkezik egy nagy űr, és ahogy Travolta is írja, ez a fájdalom nem múlik.
Sokszor, amikor egy ilyen szörnyűség után a szülő szakemberhez fordul, a fő probléma, hogy szeretné a hiányt pótolni, amit elvesztett gyermeke jelent. De ezt nem lehet pótolni.
A legrosszabb, ha a fájdalomnak a többi gyereke esik áldozatul. Túlságosan elkezdi őket félteni, vagy pont hogy nem figyel rájuk, és a gyászába temetkezik. Pedig a fájdalom közös, meg kell osztani a családdal, attól talán kicsivel könnyebb lesz” – zárta gondolatait Gyarmati Rita.
