Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A félelmetes Drakula gróf legendáját számtalan módon feldolgozták: könyv és film is született a sokak fantáziáját megmozgató történetből. Ugyanakkor arról ritkábban esik szó, kik voltak III. Vlad havasalföldi fejedelem feleségei. A rettegett férfi kétszer házasodott, első nejéről igen keveset tudunk, ellenben második feleségéről jóval több információ áll a rendelkezésünkre: például az is, hogy szegről végről Mátyás király rokona volt.
Horogszegi Szilágyi Jusztina 1450-es évek elején születhetett nemesi családba, a pontos dátum azonban nem ismert. Először egy 1479-es írásos feljegyzés említi az ő és édesapja nevét, valamint nemesi származását.
Mátyás király házasította ki Drakula későbbi feleségét
A történészek között nincs egyetértés abban, hogy ki volt Jusztina édesapja: az első írásos említés szerint Szilágyi Osvát magyar nemes lehetett, aki anyai ágon Mátyás király nagybátyja volt. A férfi azonban vélhetően csak Jusztina törvényes gyámja volt, édesapja Osvát korábban elhunyt öccse, László lehetett.
Mátyás király maga gondoskodott Jusztina kiházasításáról: az első férj nagyhatalmú felvidéki családból származott. Szentmiklósi Pongrácz László politikai okokból kapta meg a lányt: Mátyás király vissza akarta kapni a sztrecsényi várat, Zsolna városát és cserébe a nemes pedig megkapja az Erdélyben lévő Gernyeszeget.
Így Pongrácz végül az egész Felvidéket felügyelte, és számos terület birtokosává is vált, feleségével, Jusztinával együtt.
Jusztina első házassága nem tartott sokáig: Pongrácz 1474-ben elhunyt, ezért a lányt a források sokáig özvegyként említik.
Így lett Jusztina Drakula második felesége
Ebben az időben Mátyás király fogva tartotta III. Vlad havasalföldi fejedelem azzal, hogy hűtlen volt a magyar királyhoz és a háta mögött próbált egyezkedni a törökökkel. Annak érdekében, hogy a gyanús fejedelmet minél közelebb tudhassa magához, és így minél több információval rendelkezzen róla, Mátyás hozzáadta Jusztinát III. Vladhoz – vagyis ez házasság is politikai érdekből született.
A frigy megkötésével a király hivatalosan is elismerte a férfit Havasalföld törvényes fejedelmének, aki magyar segítséggel kiűzte a törököt a területről.
Bár a férfi győzelmet aratott, Jusztinának ez házassága sem tartott sokáig, ugyanis III. Vlad, vagyis Drakula, 1476-ban elhunyt. A rövid ideig tartó kapcsolatból egyes feltételezések szerint három gyermek is született, mások azt állítják, a legvalószínűbb az, hogy III. Vlad fiai közül csupán a másodiknak volt ő az édesanyja, aki végül továbbvitte a Drakula nevet, bizonyos történészek szerint viszont nem is született közös gyermekük.
Mivel Jusztinától elvették gernyeszegi kastélyát, kénytelen volt újabb házassággal bebiztosítani a jövőjét, ezért hozzáment a területet korábban birtokló család egyik ifjú titánjához, Suki Pálhoz. 1479-ben házasodtak össze, ám Pál még ugyanebben az évben elhunyt.
Ekkor kezdtek el gyanakodni Jusztinára, hogy talán nem véletlenül özvegyült meg harmadjára is:
azzal vádolták, hogy a házasságai révén akar szert tenni egyre nagyobb vagyonra és politikai befolyásra.
Ennek ellenére Szilágyi Jusztina negyedszer is házasságot kötött, 1481-ben a somkeréki Erdélyi János felesége lett, és 1497-ben hunyt el.
Ha arra is kíváncsi vagy, hogyan élt az utolsó koreai királyné, ezt a cikkünket ajánljuk.
