Félelmetes felfedezést tettek a Holddal kapcsolatban: bizonyíték van a változására

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Sokáig hittük, hogy a Hold geológiai értelemben halott, vagyis mozdulatlan. Most úgy tűnik, a Hold alakulása még nem fejeződött be, a lassan hűlő égitest külső héja összehúzódik, ami alakítja a felszínét.

Amikor felnézünk az éjszakai égboltra, a Holdat a legtöbben mozdulatlan, változatlan kísérőnek látjuk, amely évszázadok óta ugyanúgy ragyog felettünk. Azonban a legújabb űrkutatási eredmények rávilágítanak, hogy a Hold valójában nem olyan „nyugodt” és „mozdulatlan”, mint gondolnánk.  

Így változik a Hold 

A Hold felszíne tele van sötét, sík területekkel, amelyeket tengernek (nagy, bazaltos, sötét síkságok, amelyek akkor alakultak ki, amikor ősi vulkanikus láva elterült a felszínen) is neveznek. Ezeken a területeken most kutatók arra utaló bizonyítékokra bukkantak, hogy a Hold kérge nem csupán régi kráterekkel borított kőzet, hanem még ma is lassan változik – írja a ScienceDaily. 

A Holddal kapcsolatban született felfedezés meglehetősen félelmetes
Fotó: fStop Images - Caspar Benson / Getty Images Hungary

A legújabb tanulmány egy teljesen új térképet készített a Hold kisebb tengeri gerinceiről (SMR). Ezek olyan finom, de jól felismerhető kiemelkedések a Hold sötét síkságain, amelyek akkor keletkeznek, amikor a Hold kérge a belső feszültség következtében meggörbül vagy összenyomódik. 

A kutatók több mint ezer, korábban ismeretlen SMR-szakaszt azonosítottak a Hold közeli oldalán, így a „sötét síkságokon” most összesen több mint 2600 ilyen gerincet ismerünk.  

Ami különösen izgalmas: ezek a formák geológiailag fiatalok. Átlagosan mintegy 124 millió évesek – ami a Hold 4,5 milliárd éves történetében relatíve „frissnek” számít. Ez azt jelenti, hogy nem egy ősi nyomról van szó, amely már régen megszilárdult, hanem olyan képződményekről, amelyek nemrég alakultak ki a Hold kérgében.  

Mozog, fejlődik, változik 

Hogy mitől jönnek létre ezek a gerincek? A Hold nem rendelkezik lemezes tektonikával (a Földre jellemző jelenség: bolygónk külső kérge több hatalmas „lemezre” tagolódik, amelyek mozognak, ütköznek, szétválnak egymástól), ezért

Idézőjel ikon

nem „reng” úgy, mint a Föld.

Mégis, a belső hűlés miatt a kérge lassan összehúzódik. Ez a zsugorodás mechanikai stresszt, belső feszültséget hoz létre, ami a kőzeteket meggörbítheti, megrepedeztetheti, és töréseket idézhet elő a felszínen.  

Pont ezek a törésvonalak és a hozzájuk kapcsolódó gerincek szolgálnak most bizonyítékként arra, hogy a Hold még mindig fejlődő, lassan változó égitest.  

Ez az összehúzódás nem csupán domborzati furcsaságokat eredményez – ugyanezek a belső feszültségek okozhatnak holdrengéseket, amelyek időnként megrezgetik a holdfelszínt. A kutatók szerint ezek a fiatal gerincek új potenciális helyszíneket jeleznek, ahol ilyen rengések előfordulhatnak – ez különösen fontos lehet emberes missziók vagy holdbázisok építése esetén.  

Az a cikkünk is érdekelhet, amelyből kiderül: az egyik kontinens felett kékebb az ég.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.