Félelmetes felfedezést tettek a Holddal kapcsolatban: bizonyíték van a változására

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sokáig hittük, hogy a Hold geológiai értelemben halott, vagyis mozdulatlan. Most úgy tűnik, a Hold alakulása még nem fejeződött be, a lassan hűlő égitest külső héja összehúzódik, ami alakítja a felszínét.

Amikor felnézünk az éjszakai égboltra, a Holdat a legtöbben mozdulatlan, változatlan kísérőnek látjuk, amely évszázadok óta ugyanúgy ragyog felettünk. Azonban a legújabb űrkutatási eredmények rávilágítanak, hogy a Hold valójában nem olyan „nyugodt” és „mozdulatlan”, mint gondolnánk.  

Így változik a Hold 

A Hold felszíne tele van sötét, sík területekkel, amelyeket tengernek (nagy, bazaltos, sötét síkságok, amelyek akkor alakultak ki, amikor ősi vulkanikus láva elterült a felszínen) is neveznek. Ezeken a területeken most kutatók arra utaló bizonyítékokra bukkantak, hogy a Hold kérge nem csupán régi kráterekkel borított kőzet, hanem még ma is lassan változik – írja a ScienceDaily. 

A Holddal kapcsolatban született felfedezés meglehetősen félelmetes
Fotó: fStop Images - Caspar Benson / Getty Images Hungary

A legújabb tanulmány egy teljesen új térképet készített a Hold kisebb tengeri gerinceiről (SMR). Ezek olyan finom, de jól felismerhető kiemelkedések a Hold sötét síkságain, amelyek akkor keletkeznek, amikor a Hold kérge a belső feszültség következtében meggörbül vagy összenyomódik. 

A kutatók több mint ezer, korábban ismeretlen SMR-szakaszt azonosítottak a Hold közeli oldalán, így a „sötét síkságokon” most összesen több mint 2600 ilyen gerincet ismerünk.  

Ami különösen izgalmas: ezek a formák geológiailag fiatalok. Átlagosan mintegy 124 millió évesek – ami a Hold 4,5 milliárd éves történetében relatíve „frissnek” számít. Ez azt jelenti, hogy nem egy ősi nyomról van szó, amely már régen megszilárdult, hanem olyan képződményekről, amelyek nemrég alakultak ki a Hold kérgében.  

Mozog, fejlődik, változik 

Hogy mitől jönnek létre ezek a gerincek? A Hold nem rendelkezik lemezes tektonikával (a Földre jellemző jelenség: bolygónk külső kérge több hatalmas „lemezre” tagolódik, amelyek mozognak, ütköznek, szétválnak egymástól), ezért

Idézőjel ikon

nem „reng” úgy, mint a Föld.

Mégis, a belső hűlés miatt a kérge lassan összehúzódik. Ez a zsugorodás mechanikai stresszt, belső feszültséget hoz létre, ami a kőzeteket meggörbítheti, megrepedeztetheti, és töréseket idézhet elő a felszínen.  

Pont ezek a törésvonalak és a hozzájuk kapcsolódó gerincek szolgálnak most bizonyítékként arra, hogy a Hold még mindig fejlődő, lassan változó égitest.  

Ez az összehúzódás nem csupán domborzati furcsaságokat eredményez – ugyanezek a belső feszültségek okozhatnak holdrengéseket, amelyek időnként megrezgetik a holdfelszínt. A kutatók szerint ezek a fiatal gerincek új potenciális helyszíneket jeleznek, ahol ilyen rengések előfordulhatnak – ez különösen fontos lehet emberes missziók vagy holdbázisok építése esetén.  

Az a cikkünk is érdekelhet, amelyből kiderül: az egyik kontinens felett kékebb az ég.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.