Új szigetet fedeztek fel: aggasztó, hogy minek köszönhetjük

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Alaszka déli részén különös jelenségre figyeltek fel a NASA műholdjai: egy új sziget jelent meg az Alsek-tó vizében.

Nem vulkánkitörés, nem földrengés formálta az új szigetet – a jelenség mögött a gleccserek drámai visszahúzódása áll.

A „Prow Knob” névre keresztelt sziklás hegy korábban a jégtakaró része volt, mára viszont körbeölelte a víz, így hivatalosan is szigetté vált.

Ez nem csupán földrajzi különlegesség – sokkal inkább egy szemléletes példája annak, milyen mélyreható változásokat idéz elő a klímaváltozás a Föld legzordabb vidékein is. 

A gleccserek nemcsak olvadnak – átalakítják a tájat 

A gleccserek évszázadokon át formálták a tájat, hatalmas jégtömegként kúsztak előre, csiszolták a hegyeket, alakították a folyóvölgyeket. Az Alsek-gleccser is évezredeken keresztül borította a mostani szigetet Alaszka területén, mígnem a globális hőmérséklet-emelkedés hatására egyre gyorsabban olvadni kezdett - írja az IFLScience.

A gleccser visszahúzódása meglepően gyors volt

A gleccser visszahúzódása meglepően gyors volt, így keletkezhetett hirtelen egy új sziget<cite class="c-article-image-details_photographer photographer">AWWE83 / Wikimedia Commons</cite>

A NASA adatai szerint az utóbbi néhány évtizedben látványosan felgyorsult a visszahúzódása – egykor jég borította területek mára tóvá váltak. Néhány évtized leforgása alatt egy hegyből sziget, egy gleccserből először tó, majd pár jeges terület maradt csak, míg végül teljesen el nem tűnik majd. 

Az új sziget a klímaváltozás kézzelfogható jele 

Bár sokan még mindig távoli, elvont problémának érzik a klímaváltozást, az ilyen események – mint egy sziget „születése” – világosan mutatják: a természet már régóta reagál a folyamatra. A magasabb hőmérséklet miatt a gleccserek évente több métert húzódnak vissza, a nyári olvadás meghaladja a téli hópótlást, és a jég alatti területek egyre inkább szabaddá válnak. 

Idézőjel ikon

Ez nem csak Alaszka sajátossága. Hasonló gleccserolvadás figyelhető meg a Himalájában, az Alpokban és Patagóniában is. A folyamat nemcsak a tájat formálja át, de a vízkészletre, ökoszisztémákra és az emberi közösségekre is hatással van.

Nem szabad elfelejteni, hogy ezeken a területeken az iható vizet igen nagy mértékben a gleccserek szolgáltatják. Gyors olvadásuk és a visszapótlás hiánya pedig két dolgot is eredményez: egyrészt elfogy az iható víz, melyre így más megoldást kell keresni. Másrészt a hirtelen olvadással a környező tavak és folyók hatalmas áradásokat produkálnak, amik veszélyeztetik a lakott területeket is. 

Mi történik, ha eltűnik a jég? 

Amikor a gleccserek visszahúzódnak, a felszín drámaian megváltozik. Az addig jéggel borított területek felmelegszenek, új tavak alakulnak ki, és a jég helyét víz vagy szárazföld veszi át.  

Emellett megnő a földcsuszamlások kockázata, és a természetes élőhelyek is veszélybe kerülnek. Az olvadó gleccserek egyik legsúlyosabb hosszú távú hatása a globális tengerszint emelkedése, ami emberek millióinak lakóhelyét veszélyezteti világszerte. De itt még nincsen vége a történetnek. A hó és jég alapvetően világos felület, vagyis a napsugárzás egy jelentős részét visszaveri, így hűtve a területet.

Idézőjel ikon

Az olvadás következtében azonban a felszín is sötétebbé válik, több napsugarat, több hűt nyel el, ezzel pedig a folyamat felgyorsul...

Ez a sziget nemcsak egy új térképészeti adat, hanem komoly figyelmeztetés. 

A születése rávilágít arra is, hogy ezek a változások nem fokozatosan, évszázadok alatt mennek végbe – hanem akár pár éven belül.

Ahogy a jég eltűnik, olyan új kérdésekkel kell szembenéznünk, mint az élőhelyek eltűnése, a vízellátás megváltozása, vagy az extrém időjárási események gyakorisága - hiszen ezek mind egy érzékeny egyensúly következtében létező és virágzó rendszerek. Ha az egyensúly felborul, az ökoszisztémák sérülnek, elpusztulnak, az időjárási rendszerek pedig a kiszámítható keretek közül a tombolás talajára lépnek át. 

Ha tetszett ez a cikk a szigetről, akkor olvasd el, miért vonul el valaki egy lakatlan szigetre.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.