Holdfákkal kísérletezik a NASA: már az űrt is megjárták

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az űr szélsőséges környezeti feltételeink hatását vizsgálja a növényekre a NASA. Ez nem csak érdekes, de hatékony lehet akkor is, mikor hosszabb űrutazás kerül szóba.

A kísérlet öt fafaj magjait érintette, amelyeket az űrhajós Stuart Roosa vitt magával, aki a Hold felszínére ugyan nem lépett, de fontos kutatásokat végzett a parancsnoki kabinban

A NASA Hold-kísérlete 

Az Apollo–14 holdküldetés 1971-ben nemcsak tudományos műszereket és űrhajósokat vitt magával, hanem több ezer fa magját is, hogy kiderítsék, vajon azok fejlődésére hatással van-e a világűr környezete – a súlytalanság, a kozmikus sugárzás és a hosszú utazás.  

A Hold érdekes kísérleteket is ihletett
Fotó: fStop Images - Caspar Benson / Getty Images Hungary

A küldetés után a magokat visszahozták a Földre, és csíráztatni kezdték. A folyamat nem volt zökkenőmentes: a fertőtlenítési eljárás során ugyanis  

Idézőjel ikon

a magokat tartalmazó tasakok szétszakadtak, így egy ideig nem is voltak biztosak abban, hogy egyáltalán életképesek maradtak-e.

Ennek ellenére sok mag sikeresen kicsírázott, és fiatal fává fejlődött – ezeket később elültették, nagy részüket az Egyesült Államokban, jobbára közintézmények, parkok és iskolák közelében

Nincs nagy különbség 

A kísérlet egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a Hold körüli utat megjárt magokból kinőtt fák nem mutattak lényeges különbséget a Földön maradt, kontrollként használt magokból fejlődött társaihoz képest.  

Ez azt jelenti, hogy a rövid ideig tartó űrbeli környezet nem okozott kimutatható változásokat a növények fejlődésében.  

Újra magok az űrben

A történet azonban nem ért véget az Apollo-programmal. A NASA a közelmúltban újraélesztette a holdfák ötletét, amikor a 2022-es Artemis–I küldetés során ismét magokat küldött a Hold körüli pályára.  

Ezeket a visszatérés után modern vizsgálatoknak vetették alá, majd szétosztották csíráztatásra és nevelésre.  

A cél ma már nem csupán az, hogy kiderüljön, változik-e a növények fejlődése az űrutazás hatására, hanem az is, hogy jobban megértsük, hogyan reagálnak az élő szervezetek a világűr környezetére, termeszthetők-e, nevelhetők-e olyan űrbéli környezetben, ahol például egy hosszabb űrutazás alkalmával lennének. 

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el azt is, mi a véleménye a NASA-nak a földönkívüli életről, melyről hivatalos állásfoglalást is kiadtak.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.