A vasfüggöny mögött ő volt a divat királynője: politikusfeleségek is jártak Deák téri szalonjába

Olvasási idő kb. 3 perc

Haját olykor rózsaszínes vagy kékes árnyalatokra festette a naponta fodrászhoz járó Rotschild Klára, aki finom stílusérzéke, fotografikus memóriája és fantasztikus kapcsolatteremtő képessége révén divatdiktátorrá és befolyásos üzletasszonnyá válhatott a szocializmus éveiben. Neve eggyé vált az eleganciával, korabeli sztárok és politikusok feleségei is a szalonjából öltözködtek.

Noha nem volt rokonságban a gazdag Rotschild családdal, mégis, magyar viszonylatokban valami hasonlót hozott létre – a divat területén. A szépséget, a finomságot a génjeiben hordozta, a divat a vérében volt, ő maga többször fogalmazott úgy, hogy a

Idézőjel ikon

“szabászasztalon látta meg a napvilágot”.

E mondatban talán van némi túlzás, de az biztos, hogy zsidó származású szüleinek foglalkozása nagy hatással volt rá: édesapja, Rothschild Ábrahám(ő még th-val írta a nevét) úri, míg édesanyja, Spirer Regina, női szabó volt, és kezdetben közösen vitték a jól menő nőiruha-szalonjukat.

A vérében volt a divat

Rotschild Klára 1903-ban született, három lánytestvére volt. Állítólag már gyerekkorában is azzal játszott, hogy a maradék anyagokból készített extravagáns ruhákat babái számára. Ruhatervezést soha nem tanult, rajzolni nem tudott, viszont a források szerint elképesztő fotografikus memóriával rendelkezett, és ha valahol látott egy ruhát, azt később hajszálpontosan le tudta írni szóban, és a munkatársai képesek voltak elkészíteni ez alapján a darabot. 

Rotschild Klárának a génjeiben volt a divat
Fotó: Szlukovényi Tamás / MTI

Gyakorlatilag iskolai végzettsége sem volt, mindössze hat osztályt végzett el, nem beszélt nyelveket, viszont a családból hozott elegancia iránti érzéke az egekbe repítette a divatszakmában. Hírnevét nemcsak tehetségének, hanem egy szomorú esetnek is köszönhette: Somogyi Pál Károly, a kor botrányhőse és milliomos, rendszeresen Rotschild szalonjából rendelt ruhákat párjának, 

ám a számlákat nem fizette ki.

Amikor a fiatal nő személyesen kereste fel őt, hogy behajtsa a tartozást, a férfi fizikailag bántalmazta, és ezután a divat nagyasszonya hosszan tartó pszichiátriai kezelésre kényszerült. A Somogyi ellen indított pert Rotschild végül megnyerte, és a kapott kártérítésből nyitotta meg 1934-ben első önálló üzletét Budapesten, a Deak tér 3. szám alatt. 

Rotschild-szalonnak magas rangú, híres vásárlói voltak 

Ez a szalon sziget volt a kor konfekció uralta kommersz ruhák tengerén: a külföldön inspirálódó Rotschild üzletében készültek a legfontosabb emberek feleségeinek ruhakölteményei. Az ő nevéhez fűződik Edelsheim-Gyulai Ilona, Horthy István feleségének menyasszonyi ruhája, de a források szerint szoros kapcsolatban állt az egyiptomi királyi családdal is. 

Rotschild Klára divatszalonja, a Clara, a Váci utca 12. szám alatt
Fotó: Fortepan/Szabó Lóránt

Később, a háború utáni években szalonját államosították, és csak az 50-es években nyithatott ismét saját üzletet a Váci utca 12. szám alatt. 

Visszatérő vevői voltak a kor híres színésznői, például Honthy Hanna és Psota Irén, nála csináltatott ruhát Kovács Margit keramikusművész és Fischer Annie zongoraművész is. 

Persze szocializmus ide vagy oda, a politikusfeleségek is Rotschild-ruhákban jelentek meg a különleges alkalmakon: még a puritán Kádár Jánosné is készítetett ruhát a szalonban, és a jugoszláv elnök, Joszip Broz Tito felesége, Jovanka is rendszeresen vásárolt nála. A nyelvi nehézségek ellenére Klára és Jovanka között szoros barátság szövődött, a diktátor felesége még egy kutyával is megajándékozta a divat királynőjét. 

Noha Rotschild Klárának remek kapcsolatteremtő képessége volt, csak keveseket engedett közel magához, igen zárkózott volt, ezért sem lehet tudni, hogy pontosan mi vezetett  tragikus halálához 1976 novemberében. 

Ha arra is kíváncsi vagy, melyek voltak II. Erzsébet kedvenc ruhadarabjai, ezt a cikkünket ajánljuk. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?