vasfüggöny - Dívány

Haját olykor rózsaszínes vagy kékes árnyalatokra festette a naponta fodrászhoz járó Rotschild Klára, aki finom stílusérzéke, fotografikus memóriája és fantasztikus kapcsolatteremtő képessége révén divatdiktátorrá és befolyásos üzletasszonnyá válhatott a szocializmus éveiben. Neve eggyé vált az eleganciával, korabeli sztárok és politikusok feleségei is a szalonjából öltözködtek.

Sorozatunkban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának feljegyzései között szemezgetünk. Ezúttal mindkét történetnek olyan emberek a főszereplői, akik megpróbáltak kijutni a szocialista blokkból, és a vasfüggöny túloldalán új életet kezdeni.

A kádári konszolidáció és a gulyáskommunizmus hatást gyakorolt a táplálkozásra, sőt a gasztronómiára is. Nemcsak többféle élelmiszer vált hazánkban hozzáférhetővé, de megfizethetőek is lettek. Mi most az édességekre koncentrálunk. Te is odáig voltál értük?

Paradox módon a vasfüggönnyel lezárt határ csak növelte a szökési kísérletek számát. Pedig azok, akik megpróbálták átlépni, az életükkel játszottak – a siker és a halál határán egyensúlyozva. Az aknamezőket és határőröket kicselezni próbáló menekülők számára azonban a szabadság mindennél többet jelentett.

Modernista fenegyerek, öngyötrő atléta, a mindennapi dolgainkat észrevétető szem. Pár kifejezés azok közül, amelyekkel a megalkuvást nem ismerő, olvasóit örökké meglepő Mészöly Miklós jellemezhető. A magyar próza egyik legkiemelkedőbb alakját két írónemzedék is mesterének tekintette, inspirálta Nádast, Esterházyt és Krasznahorkait. Bár kétségkívül megbecsült szerző, nem vált széles körben népszerűvé. Miért? Mi az, amit ma is tanulhatnánk tőle? Melyik könyvével érdemes kezdeni, ha megismerkednénk a szövegeivel? A 100 évvel ezelőtt született író legfontosabb műveiről, meg nem valósult terveiről, és feleségével, Polcz Alaine-nel való kapcsolatáról beszélgettünk Szolláth Dávid irodalomtörténésszel, a Mészöly Miklós című monográfia szerzőjével.

Hiánypótló gyűjtemény jelent meg ArtFolio címmel, amelyik a magyar kortárs képzőművészek nemzetközi jelenlétének angol és magyar nyelvű, éves beszámolója. A könyvet a Párizsi Üzletház dísztermében mutatták be Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatójának ajánlásával. Fény derült arra is, hogy a magyar kortárs milyen elmaradott nemzetközi viszonylatban és hogy az internet szóba sem jöhet, mint alternatív megjelenési módszer a feltörekvő amatőr művészek számára.