Ezeket a menyasszonyokat szó szerint elrabolták: be kellett tiltani a szokást

Olvasási idő kb. 3 perc

A házasság szent kötelék – tartják sokan, ám nem mindegy, hogyan talál egymásra a menyasszony és a vőlegény. Akadnak extrém házasságkötések, amelyekben nem a tradíció a domináns: gondoljunk például azokra a filmekből is jól ismert jelenetekre, amelyekben Las Vegasban, jelmezekben mondják ki a boldogító igent a szerelmesek.

Más országokban, például Indiában, még mindig jelen van az elrendezett házasság tradíciója, bár családonként változó, hogy ezt mennyire veszik komolyan. Ázsia egy másik régiójában azonban vannak olyan országok, ahol elrabolják a leendő arát. Na nem úgy, ahogy ezt a magyar menyegzőkön teszik: Kirgizisztánban így köttetik a frigy, ha tetszik a leendő arának, ha nem.

Ez a menyasszonyrablás tradíciójának lényege

A kényszerházasság intézményének lényege, hogy vagy az egyik vagy mindkét fél beleegyezése nélkül, esetleg akarata ellenére jön létre a házasság. Ezt az ENSZ az emberi jogok megsértéseként deklarálja, ennek ellenére egy 2016-os adat szerint a világon 15,4 millió ember úgy házasodik, hogy nem egyezett bele a frigybe

Kirgizisztán vidéki településein a menyasszonyrablás tradíciója még máig gyakorlat, noha régen betiltották
Fotó: Anadolu / Getty Images Hungary

Egy kutatás szerint Kirgizisztánban vidéken, ahol az ország lakosságának 60 százaléka él, három házasságból egy a menyasszony tényleges elrablásával kezdődik. A tradíció neve “ala kachuu”, ez pedig  szó szerint azt jelenti, hogy “megragadni és elszaladni”. A szokást 1994-ben betiltották, ám vidéken még mindig gyakori. 

Egy tipikus menyasszonyrablás általában közterületen, fényes nappal történik. Fiatal férfiak egy csoportja lecsap a gyanútlan kiszemeltre, és a leendő férj cipeli őt  – minden tiltakozás és kiabálás ellenére – a közelben várakozó autóhoz.

Az áldozatot a vőlegény családjának otthonába viszik, ahol a nők megpróbálják rábeszélni a házasságra.

Ez az a pont, ahol a lány családjának férfitagjai közbeavatkozhatnak, és visszavihetik őt, ám a szomorú tény az, hogy a lányok inkább belegyeznek a házasságba, minthogy életük végéig azt a stigmát kelljen viselniük, hogy ők már nem érintetlenek. 

Megoszlanak a vélemények a menyasszonyrablás tradíciójáról

Az idősebb, hatvan év körüli korosztály tagjai, még a nők is, még mindig elfogadhatónak tartják a tradíciót.

Idézőjel ikon

“Ez egy igen régi szokás, még én is így házasodtam, és boldog családi életem van. A férjem sosem vert meg, és minden jól alakult”

– nyilatkozta a The Conversation című online lapnak egy idősebb kirgiz nő. 

Az ötven év alattiak sokkal nagyobb valószínűséggel utasítják el a menyasszonyrablás tradícióját, főleg, ha a két ember egyáltalán nem ismeri egymást. Olyanok is akadnak, akik csak eljátsszák a rablást, csak hogy megtartsák a tradíciót, ám ebben az esetben a menyasszony ebbe korábban beleegyezett. 

A menyasszonyrablás ugyanakkor egyáltalán nem ártalmatlan szokás, hatással van a lányra, és egy kutatás szerint azokra a gyerekekre is, akik ilyen házasságban születnek. Az elrabolt lányok elsőszülött gyermekeinek súlya ugyanis jelentősen alacsonyabb a világrajövetelükkor az anya által átélt óriási stressz miatt. 

Sok gyerek jelentősen kisebb súllyal születik a menyasszonyrablás tradíciója miatt
Fotó: Anadolu / Getty Images Hungary

Egy kutatás szerint sok kirgiz lány, különösen azok, akik vidéken élnek, inkább választják az elvándorlást – akár a városokba, akár más országokba –, csak hogy megmenekülhessenek a menyasszonyrablástól, ugyanis főként a szülők hozzáállásán múlik, hogy megmentik-e lányukat a helyzetből. Ha az ő házasságuk is e tradíció révén jött létre, akkor jóval nagyobb a valószínűsége, hogy nem avatkoznak közbe.

Ha arra is kíváncsi vagy, milyen egy elrendezett házasság Indiában, ezt a cikkünket ajánljuk. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?