Madárfiókákat hajigálnak le ezekről a sziklákról: a természetvédők is örülnek neki

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Izlandon is beköszöntött a szeptember, és ahogyan az lenni szokott, az iskolások elindultak az iskolába, a szülők visszazökkentek a munkával teli hétköznapokba – és elérkezett a sziklákon a madárhajigálás ideje is.

Ez az esemény kimagaslónak számít, ráadásul nem is csak egyetlen nap történik meg – a madárhajigálás hagyományának ráadásul a madarak és a természetvédők is örülnek.

Ezért dobják le a madarakat a sziklákról 

Nem egész Izlandon dívik ez a szokás, főleg a Westman-szigetek lakói űzik. Hogy ezt megértsük, érdemes megemlíteni, hogy ez a helyszín ad otthont a világ lundapopulációjának, mintegy 205 ezer egyednek. Az itt költő párok tehát létfontosságúak a faj fennmaradása érdekében, de hogy akkor miért kell ledobálni a fiókákat a sziklákról, arra is mindjárt kitérünk.

Először azonban ismerkedjünk meg a lundákkal, a színes csőrű, a pingvinekkel sokszor egy lapon emlegetett tengeri madarakkal

A lundafiókák az anyjukkal nagyobb biztonságban vannak, de egyedül a ragadozókkal szemben védtelenek
Fotó: Richard McManus / Getty Images Hungary

A költési időszak után a fiókák éjjel útra kelnek, hogy eljussanak a tengerhez. Vezeti őket a Hold fénye a víz felé, hiszen a szárazföldön ezernyi veszély les rájuk. 

Sajnos azonban az ember beleszól az egyenletbe, még akkor is, ha alapvetően nem ez a szándéka. A mesterséges fények, melyeket a városok árasztanak, a kis, gömbölyded fiókákat rossz irányba csalják.

Apró testük még kisebb lábacskáin elbotladoznak a településekig, és a végletekig kifáradva lekuporodnak. Mivel a vizet nem találják, igyekeznek pihenni, de a szárazföldi ragadozókkal szemben védtelenek, így sajnos esélyük sem sok van a túlélésre. És itt lép be a képbe a hajigálás. 

Repülj! 

Az aggódó emberek Izlandnak ezen a szigetén, szeptemberben, esténként végigjárják a településeket és azok környékét. Forgalmasabb napokon akár tíz kis gömböcöt is összeszednek, amiket aztán egy dobozba tesznek, hogy kialudhassák magukat másnap reggelig. Amikor aztán felvirrad a másnap, a dobozokkal a tengert szegélyező sziklákhoz mennek, és a fiókákat egyenként óvatosan ledobják a szirtekről. 

A kicsik pedig szárnyra kelnek, hiszen repülni már tudnak, és innentől már az irányt sem tévesztik el, irány a tenger. A lundák faja sajnos sebezhető a vörös listán, vagyis ez a hagyomány kifejezetten fontos a faj fennmaradása szempontjából.

Ha tetszett ez a cikk, olvass más furcsa népszokásokról is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Nyaralás a gyerek nélkül: önzés vagy nem? A pszichológus megmondja

A feltöltődés, a regeneráció ideje a nyaralás. Sok szülő azonban úgy érzi, ilyenkor nem tud kiszakadni a napi rutinból, csak a környezet változik, ez pedig komoly gond. Regeneráció nélkül ugyanis a napi feladatainkat és a gyermekünk igényeit is sokkal kevésbé tudjuk ellátni, kielégíteni. A pszichológus azt mondja, adott esetben érdemes néhány napot a szülőknek kettesben, vagy akár egyedül is eltölteni.

Mindennapi

Nagy változás jön a boltokban: a garancia lejárta után is kötelező lehet a javítás

A hónap végétól életbe lép a javításhoz való jog az EU területén. Ennek köszönhetően az egyes termékeknél a gyártók nem korlátozhatják sem szerződéssel, sem technikailag, hogy javíthatóak legyenek, akár használt, akár utángyártott alkatrészekkel. Ezzel jelentősen csökkenthető a hulladékképződés, és javítható az erőforrás felhasználás is.

Offline

Villámkvíz: melyik költőnk írt verset ezekhez a múzsákhoz?

Szendrey Júlia, Léda, Kozmutza Flóra. Csak néhány a magyar irodalom legfontosabb múzsái közül. A legszebb magyar szerelmes versek ihletői sokszor legalább akkora hírnévre tettek szert, mint maguk a költők. Te tudod, hogy kik voltak a híres magyar költők múzsái?

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.