Kétméteres szárnyfesztávolsága csak a jéghegy csúcsa: a szirti sas hosszú kilométereket képes megtenni testtömegének többszörösével a karmában. Most közelről is megmutatjuk, milyen óriási erő, no és kifinomult repülési stratégia rejlik a levegő uraként is emlegetett ragadozómadárban.
Áprilistól már nem szabad magvakat kihelyezni a madáretetőkbe, mert a fiókák nem tudják azokat megemészteni, így elpusztulhatnak tőlük.
Több ezer kilométer repülés után több hazai településre is visszatértek az első gólyák Afrikából.
Első pillantásra a lenti kép talán nem tűnik különösebben bonyolultnak, mégis sokakat zavarba ejt. Van, aki egy fát, mások egy madarat látnak kirajzolódni először. Az, hogy melyiket vesszük észre előbb, egyes nézetek szerint nem véletlen.
Első ránézésre egyszerűnek tűnik a feladvány, mégis sokakat összezavar. A lenti képen egyesek madarat, mások kecskét látnak.
Sokan tapasztalják mostanában, hogy a havas, fagyos idő ellenére a kertben vagy az erkélyen kihelyezett madáretetők szinte érintetlenek maradnak. A szakemberek szerint a madarak átmeneti eltűnését több, egymással összefüggő ok magyarázza.
A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) biológusai egy különleges jelenségre lettek figyelmesek: a városi környezetben élő téli sármánypinty, vagyis a Junco hyemalis nevű madár csőrének alakja rendkívül gyors és drasztikus változásokon esett át a koronavírus-járvány alatt.
Sokan találkozhattak már a közösségi médiában azzal a népszerű fejtörővel, amelyen négy madár szerepel: egy sas, egy arapapagáj, egy galamb és egy strucc.
A hideg hónapokban sokan szívesen segítenek a kertjükbe, erkélyükre látogató madarakon, de nem mindegy, hogyan tesszük ezt. A helyes téli madáretetés nemcsak örömteli élmény, hanem felelősség is, hiszen a rossz gyakorlat akár árthat is a szárnyas vendégeknek.
Izlandon is beköszöntött a szeptember, és ahogyan az lenni szokott, az iskolások elindultak az iskolába, a szülők visszazökkentek a munkával teli hétköznapokba – és elérkezett a sziklákon a madárhajigálás ideje is.
Egy elsőre kissé ijesztőnek tűnő fizikai feladvány azt kérdezi, vajon összeomlana-e a híd, ha rászáll egy madár az autóra. A megoldás egyszerre logikus és meglepő, hiszen a részletek is számítanak.
Az autók színének köze van ahhoz, hogy milyen gyakran szennyeződnek madárürülékkel.
