Az emberiség épített története számos megfejtendő rejtélyt tartogat. Vajon hogyan voltak képesek elődeink a technológia fejlődésének korai időszakában olyan építményeket létrehozni, melyeket még ma, gépek segítségével is nehéz lenne?
Nem véletlenül merül fel rendre a földönkívüliek közreműködése egyes építmények esetén. Bár a technológia mellett a tudomány is fejlődik, sok olyan műalkotást találunk világszerte, amiket nehéz lenne utánozni. Számba vettük a legtitokzatosabb, ember alkotta épületeket és más, épített emlékeket, s bár valóban szinte felfoghatatlan, hogyan sikerült létrehozni ezeket évezredekkel korábban, arra, hogy földönkívüliek keze munkája segítette volna ebben az embereket, nincs bizonyíték továbbra sem.
Az ősi civilizációk monumentalitás iránti igénye minden kontinensen jelen volt, így a világ legtitokzatosabban megépített történelmi emlékei egészen nagy távolságban helyezkednek el egymástól.
A kecsuák titokzatos építményére nincs magyarázat
Ha a kecsua nyelvről magyarra fordítanánk, a perui Sacsayhuaman az elégedett sólyom helyét jelölné. Mintegy 3600 méterrel a tengerszint felett, az inkák fővárosától, Cuczo-tól alig pár kilométerre áll egy igencsak furcsa építmény. A tradicionális helyi technikával, egymáshoz teljes mértékben illeszked csiszolással összeállított kőhalom mintegy 1000 éves. Amikor a spanyol armada megérkezett Dél-Amerikába, a látvány olyannyira lenyűgözte a konkvisztádorokat, hogy szóhoz sem jutottak. Szerették volna kideríteni, miként sikerült
az egyenként 200 tonnás kőtömböket ilyen messzire − 30 kilométerre származási helyüktől − magasra felvinni és összeépíteni, de a helyi őslakosok szerint nem ők építették, ők csak hozzáépítettek a már itt álló kövekhez.
Az ideérkezo spanyolok az ördögi lelkek, és démonok művének tartották a falrendszert, mert azt emberi erővel nem lehetett felépíteni. A legutóbbi vizsgálatok szerint még az 1400-as években kezdte el megépíteni Pachacuti inka uralkodó, az utolsó köveket pedig 200 évvel később, Huayna Capac uralkodása idején tették hozzá a falhoz.
Többszáz alakzat a sivatagba vájva
Dél-Amerika más, meglepő formákat is tartogat. Limától délkeletre, a sivatagban járva talán hosszú évszázadokig nem sejtették, micsoda tökéletesre komponált rendszeren taposnak. A ma Nazca-vonalak néven elhíresült rajzok, mintegy 430 különféle geometriai mintát, és állatokat formázó alakzat készítőiről a mai napig nincsenek ismereteink. Nemrég a mesterséges intelligencia segítségével is végigpásztázták a környéket és kiderült, hogy van még 300, eddig nem azonosított minta is.
A Nazca-vonalak az UNESCO Világörökség részét képezik, a vizsgálatok szerint legalább kétezer évesek.
A geoglifáknak nevezett vonalrendszer kialakításakor valószínűleg eltávolították a földfelszín felső, rozsdaszínű rétegét, hogy felfedjék az alatta rejtőző, világosabb homokot. Az 1900-as évek elején felfedezett, monumentális rajzokról eleinte azt hitték, csillagászati jelenségekhez vagy napfordulókhoz kapcsolódik, szertartások és rituálék helyszíne lehetett.
Bronzkori síremlékek, óriás kövek
A gízai piramisok titkát számos alkalommal vizsgálták már. Mintegy 4500 évvel ezelőtt, készítésük idején ugyan a környék némileg másképp nézett ki, mint ma, a hatalmas kőzömbök mozgatása azonban akkor is nehéz lehetett. A mai műszaki lehetőségek mellett is rengeteg időbe telne megépítésük.
Az angliai Salisbury külvárosában álló Stonehenge kőkörei is rendre felkerülneka földönkívülieknek tulajdonított emberi építmények listájára. Egy időben Erich von Däniken azt sejtette, a naprendszert ábrázolják, és akár leszállópályaként is működhetett. Azóta világossá vált hogy akárcsak a piramisok köveit, a Stonehenge 50 tonnás monolitjait is képesek lehettek a bronzkor időszakában élő elődeink megmozgatni, idegen erőkre ehhez nem volt szükség. Az azonban, hogy a köveknek a napfogyatkozásokhoz és napfordulókhoz van köze egyre valószínűbb.
Az istenek városára nincs magyarázat
A mexikói Teotihuacán városa leginkább piramisforma templomairól, és csillagászatilag fontos elhelyezkedéséről ismert. A több mint 2000 éves épületegyüttes egyértelműen emberi kéz munkája. A maják, zapotéok és más indián csoportok által épített település fénykorában százezer ember otthona volt. Fejlett mezőgazdasága, városépítészete kiemelkedő az előtte és az utána következő időszakot tekintve is. Legismertebb építménye,a Nap-piramis különleges elrendezése a naptári ciklusokat követi.
Sokáig földönkívülinek tulajdonították egyes elméletek a Húsvét-szigetek moai-nak nevezett hatalmas kőszobrait is. A sziget már nem aktív vulkánjai alatt mintegy 900 emberi alakot formáló kőszobor áll. Átlagosan 4 méter magasak, 6 tonnát nyomnak, puha vulkáni tufából készültek. A szobrok fele félkész, kialakításuk okát sem ismerjk. Vallási, vagy rituális szobrok lehettek? Több elmélet is szárnyra kapott azt illetően, hogy miféle környezeti katasztrófa miatt maradtak befejezetlenek.
Hazánkban is találunk számos, titokzatos épületet. Ebben a cikkünkben bepillantást nyerhetsz némelyikbe.
