Kék színű kutyákat találtak Csernobilban: ez áll a háttérben

Olvasási idő kb. 1 perc

A csernobili tiltott zóna évtizedek óta vonzza a kutatókat és a kíváncsi turistákat, akik most kékes szőrű kóbor kutyákat figyeltek meg az elhagyatott területen. A látvány elsőre sokakat megdöbbentett, és természetesen azonnal megindultak a találgatások, vajon a sugárzás okozhatta-e az állatok különös színét.

Azonban a magyarázat jóval egyszerűbb lehet, mint azt sokan gondolnák. A kékes árnyalatot nem genetikai mutáció vagy radioaktív hatás váltotta ki.

Nem mutáció miatt kékek a csernobili kutyák

A csernobili zónában még mindig rengeteg elhagyott gyár, fémtelep és ipari hulladék található, amelyek között a kutyák nap mint nap mozognak. Ezek az anyagok, például

Idézőjel ikon

a réz- és vasoxidok, könnyen megfoghatják az állatok bundáját,

mesterséges kékes színt kölcsönözve nekik. A legvalószínűbb feltételezés azonban az, hogy a kutyák a mobilvécéket fertőtlenítő, jellegzetesen kék folyadékhoz juthattak hozzá, amely kékre festette a bundájukat.

A Csernobilban élő kutyák évtizedek óta el vannak zárva a külvilágtól
Fotó: Konoplytska / Getty Images Hungary

Évek óta vizsgálják őket 

A szakértők kiemelik, hogy

Idézőjel ikon

bár a színük különös, a kutyák valójában nem mutatnak súlyos egészségkárosodásra utaló jeleket.

A csernobili kutyák évek óta a tudományos érdeklődés középpontjában állnak. 2023-ban például amerikai kutatók DNS-vizsgálatokat végeztek rajtuk, hogy kiderítsék, történt-e kimutatható genetikai változás a sugárzás hatására. Bár néhány eltérés felfedezhető, a legtöbb különbség nem mutáció, hanem a természetes szelekció eredménye, vagyis az erősebb, ellenállóbb egyedek maradtak életben.

A „kék kutyák” tehát valójában a szennyezés elszenvedői, és nem a eredményei. 

Ha kíváncsi vagy rá, hogyan terjedt szét a csernobili radioaktív felhő Európa fölött, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?