A NASA marsjárója, a Perseverance ismét olyat talált, amitől felélénkült a tudományos világ: a kutatók egy olyan kőzetmintát vizsgálnak, amely eddig a legerősebb jele lehet annak, hogy valamikor élet létezhetett a Marson.
A szóban forgó minta a Jezero-kráter egyik sziklás képződményéből, a „Cheyava Falls” nevű területről származik, ahol egykor egy ősi tó hullámzott. Az ott készült képek alapján olyan vegyületek és mintázatok jelentek meg a vizsgált anyagban, amelyek erősen emlékeztetnek a földi bioszignatúrákra – vagyis olyan nyomokra, amelyeket élőlények hagyhatnak maguk után.
Az élet bizonyítéka a Marson?
A kutatók egy agyagos, finomszemcsés kőzetet, úgynevezett agyagmárgát vizsgáltak, amely egykor valószínűleg vízben ülepedett le. Ez önmagában is kedvező környezet lehetett az élet kialakulásához, de ami igazán különlegessé teszi a mintát, az a benne található vegyi és szerkezeti képek együttese.
A minta belsejében szerves szén nyomait, valamint vas-foszfátot és vas-szulfidot azonosítottak – ezek a vegyületek a Földön gyakran biológiai folyamatok során keletkeznek. Emellett különös, sötét foltokkal szegélyezett világos képződmények is láthatók a kőben, melyek a tudósokat a földi mikrobák által hátrahagyott formációkra emlékeztetik. Ez a fajta mintázat, amely „leopárdmintaként” írható le, nem véletlenszerű, és sokkal inkább céltudatos, szabályos struktúrát mutat, mint amit pusztán geológiai folyamatok magyaráznának.
Ezek a nyomok egyenként talán még nem lennének perdöntőek, de ha egyben vizsgáljuk őket, akkor már túl sok a véletlen egybeesés.
Élet jelei vagy csak érdekes kövek?
A tudományban az ilyen nyomokat „bioszignatúráknak” nevezik – ezek olyan kémiai, ásványtani vagy szerkezeti jelek, amelyek az élet jelenlétére utalhatnak. sajnos azonban ezek a jelek sokszor nem egyértelműek, mivel az élettelen természet is képes hasonló képződményeket létrehozni, így
a kutatók minden lehetséges, úgynevezett „abiotikus” magyarázatot is megvizsgálnak.
Jelenleg ott tartunk, hogy a Perseverance által talált jelenségek nagyon nehezen magyarázhatók élet nélküli folyamatokkal. A marsjáró már 2021-óta kutatja a Jezero-krátert, ahol február 18-án landolt. Hogy csak most talált érdekes mintát, azt nem lehet állítani, hiszen eddig is sok munkát adott a tudósoknak.
Ám az, hogy egy ennyire jelentős „lelettel” találkozzunk, eddig még nem fordult elő (ezen azért annyira nem kell csodálkozni, hiszen a járgány 0,1 km/órás sebességgel szeli a vörös bolygót). A mintákon talált szerkezetek azonban még nem jelentik azt, hogy valóban mikroorganizmusok nyomaira bukkantunk – csupán azt, hogy egyre szűkül azoknak az alternatív lehetőségeknek a köre, amelyek kizárnák az élet szerepét – írja az IFLSience.
A NASA és más kutatócsoportok most azon dolgoznak, hogy kizárjanak minden más, nem biológiai magyarázatot. Ez egy lassú és alapos folyamat, vagyis a válaszok biztosan nem holnapra lesznek meg.
És most mi jön? Irány a Mars!
A következő nagy lépés a Mars Sample Return küldetés lesz – talán valamikor 2030-ban –, amely célja, hogy a Perseverance által begyűjtött mintákat visszahozzák a Földre. Ezek ugyanis kis titán kémcsövekbe csomagolva, a Mars felszínén várják, hogy egy új küldetésben begyűjtsék, és hazahozzák őket. Itt ugyanis sokkal pontosabb, részletesebb vizsgálatokat lehet majd végezni, amelyek végleg eldönthetik, hogy a Mars valaha valóban otthont adott-e az életnek – még ha csak apró, egysejtű formában is.
Hatalmas áttörést jelentene, ha bármilyen élet valaha volt jelenlétét lehetne bizonyítani – ez sokkal több reményt jelentene arra is, hogy értelmes élettel találkozhatunk a Földről kilépve.
Ha tetszett ez a cikk, akkor olvasd el az is, mennyire közel voltak hozzák az űrlények!
