Eladták ócskavasnak, most a világ egyik legismertebb turistalátványossága

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Milliókat vonz évente, és a világ egyik legikonikusabb turistalátványossága az Eiffel-torony. Párizs szimbólumának azonban sokáig hányattatott sorsa volt.

Mára Franciaország szimbólumaként tartják számon a párizsi Eiffel-tornyot, és túlzás nélkül a világ egyik leghíresebb építménye. 2007-ben még A világ hét új csodájának egyik jelöltje is volt.

Eiffel megvásárolta a torony tervét

Szimbólummá válása meglehetősen döcögősen indult. Az Eiffel-torony tervének létrejöttében több dolog is közrejátszott. Az egyik ilyen tényező az volt, hogy akkoriban egyenesen versenyeztek egymással az építészek, hogy ezer lábnál, azaz 305 méternél magasabb épületet alkossanak. Másrészt az 1789. évi forradalom 100. évfordulójára a kormány egy világkiállítást szervezett, melynek tiszteletére egy erre méltó műalkotást szerettek volna létrehozni.

Az Eiffel & Cie két mérnöke, Émile Nouguier és Maurice Koechlin ötlete egy nagy fémtorony megalkotása volt. 1884-ben meg is valósították álmukat, formába öntötték azt. Ezután annyira megtetszett Gustave Eiffelnek a torony terve, hogy megvásárolta a már bejegyzett szabadalmat.

Az új tulajdonosának ezután a torony értékesítésével kellett foglalkoznia, ami nem bizonyult egyszerű feladatnak. Sorra elutasításra talált, mígnem 1886-ban elfogadták a tervet, és szerződést kötött a francia kormánnyal. Eszerint a hasznosítás joga 20 évig Eiffelt illette, ezután a jog Párizs városára szállt.

Nehezen indult az Eiffel-torony "karrierje"
Fotó: Massimo Borchi/Atlantide Phototr / Getty Images Hungary

A folytatás sem volt egyszerű

Az építkezés 1887-ben kezdődhetett el, ám ez sem ment zökkenőmentesen. Számtalan művész kezdett heves tiltakozásba. Ám Eiffel nem törődött velük: éjjel-nappal építették a tornyot. A szorgos munka meghozta gyümölcsét: 26 hónap alatt, 1889. márciusára elkészült a torony.

Májusban sikeresen megnyitották a turisták előtt. A világkiállítás 6 hónapja alatt 2 millióan látogattak el a helyszínre. A látogatókat lenyűgözte a látvány, és a gyors felvonók, melyeket a magyar származású mérnök, Korda Dezső tervezett. Eiffel kitüntetést is kapott az épületért: a Becsületrend lovagja lett.

Ám az Eiffel-torony ezután sem létezhetett nyugodtan: sok francia kimondottan utálja. Jól mutatják ezt becenevei is, ugyanis sokan Csúfságként, Öreg Hölgyként hivatkoznak rá. Fennállása alatt többször is le akarták bontani, és volt aki, felrobbantotta volna. A szélhámos Victor Lustig kétszer is eladta ócskavasnak 1925-ben. A második világháborúban ott tartózkodó németek fegyvereket akartak csinálni belőle.

Ugyan sokan nem szeretik, ma már nagy becsben tartják: 2014-ben felújították, és átalakították. Megújult a padlózata, luxusétterme, és üzletei is átalakultak, és lehetővé tették a mozgáskorlátozottak számára az akadálymentes mozgást. Ezenkívül az energiaellátást is modernizálták. Fontos "díszlete" volt a 2024-es párizsi olimpiának is.

Ha kíváncsi vagy, milyen látványban lehetett része annak, aki titkos lakás épített az Eiffel-torony tetején, olvasd el ezt a cikkünket!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Tóth Evelin
Tóth Evelin
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.