Osztrák-Magyar területen született, arisztokratának adta ki magát, és olyan sármmal hálózta be áldozatait, hogy több mint negyvenszer tartóztatták le. Victor Lustig, a szélhámos legmerészebb húzása mégis az volt, amikor fémhulladékként értékesítette Párizs büszkeségét.
Az Eiffel-torony ma Párizs egyik legismertebb jelképe, de építése idején egyáltalán nem aratott osztatlan sikert. Számos kritikus hang szólalt fel a fémszerkezet építése ellen többek között arra hivatkozva, hogy az belerondít a város klasszikus építészeti arculatába.
Bár a 2025-ös év véget ért, egy utolsó különleges ajándékot még tartogatott a csillagászoknak: egy újabb bizarr aszteroidát, amely a 2025 MN45 nevet kapta. Ez a 710 méteres, ősi űrtörmelékből álló égi objektum hatalmas méretekkel rendelkezik, két Effel-toronynál is hosszabb.
A különleges szoba egy részét később korhű bútorokkal és a többi között Gustave Eiffelt ábrázoló viaszszobrokkal rendezték be, ám nem látogatható. Csak az ablakokon át lehet belesni a titkos helyiségbe.
Valószínűleg nem túlzunk, ha kijelentjük, a párizsi Eiffel-toronyról mindenki hallott már. Azt viszont kevesen tudják, hogy eredetileg nem Párizsban állt volna az ikonikus építmény.
Milliókat vonz évente, és a világ egyik legikonikusabb turistalátványossága az Eiffel-torony. Párizs szimbólumának azonban sokáig hányattatott sorsa volt.
Az egész Európában tombóló hőség Franciaországot is sújtja, a legmagasabb fokozatú, vörös riasztást adták ki Párizsra is.
A híres tervező, Gustav Eiffel a róla elnevezett torony építésének finanszírozását háromnegyed részt saját, személyes vagyonából állta. Az volt tehát a minimum, hogy cserébe figyelembe vegyék kérését és kaphasson egy 100 négyzetméteres irodát a torony tetején – Párizs fölött több mint 300 méter magasan.
A csaló Victor Lustig nem ismert lehetetlent. Az óceánjárókon tevékenykedő, szélhámos férfi nemcsak Al Caponét verte át, hanem túladott a híres francia jelképen is – majdnem kétszer is.
Kevés olyan ikonikus műemlék létezik a világon, amely annyira egybeforrt volna városával, mint az Eiffel-torony Párizzsal. Mégis: amikor a 19. század végén megkezdődött a torony építése, a párizsiak jelentős része valóságos hadjáratot indított ellene.
Joggal gondolnánk, hogy az Eiffel-torony tervezője a névadó, Gustave Eiffel volt, ám nagyobbat nem is tévedhetnénk!
Ki volt az uralkodó Magyarországon Amerika felfedezésekor? És az amerikai Függetlenségi nyilatkozat elfogadásakor? Vajon Wolfgang Amadeus Mozart lábai koptathatták volna az indiai Agrában található Tádzs Mahal padlóját? És Kodály Zoltán játszhatott-e volna a Walt-féle kaliforniai Disneyland varázslatos játékmasináin?
