Elképzelni is nehéz, eredetileg ebben a városban állt volna az Eiffel-torony

Olvasási idő kb. 2 perc

Valószínűleg nem túlzunk, ha kijelentjük, a párizsi Eiffel-toronyról mindenki hallott már. Azt viszont kevesen tudják, hogy eredetileg nem Párizsban állt volna az ikonikus építmény.

A világ egyik legismertebb szimbóluma ma elválaszthatatlan Párizstól. Pedig amikor Gustave Eiffel bemutatta a terveit, sokan tiltakoztak ellene: háromszáz művész és értelmiségi kiáltványban nevezte a város szégyenének. Sőt, a torony eredetileg nem is Párizsba, hanem Barcelonába készült – ám ott annyira "haszontalannak és rondának" ítélték, hogy elutasították.

Az Eiffel-torony eredetileg 20 év után elbontásra került volna

Az 1889-es világkiállításra felhúzott torony hivatalosan csak húsz évig maradhatott volna állva. Már-már biztosnak tűnt a lebontása, amikor Eiffel új célt adott neki: tudományos kísérletekhez és rádiós jelek továbbítására kezdte használni. Ez az ötlet mentette meg az építmény jövőjét, mellyel bizonyította, nemcsak látványosság, hanem hasznos eszköz is lehet.

Nehéz belegondolni, hogy az Eiffel-torony akár Barcelonában is állhatna...
Fotó: Sylvain Sonnet / Getty Images Hungary

A torony kulcsszerepet játszott az első világháborúban is. A franciák antennái segítségével sikeresen lehallgatták a német hadsereg üzeneteit, ami döntő fordulatot hozott a marne-i csatában. Később a torony rádiós rendszere járult hozzá Mata Hari, a hírhedt kém lebuktatásához is.

Így lett a „város szégyenéből” a haza megmentője.

Kevesen tudják, de az Eiffel-torony éjszakai fényei jogi védelem alatt állnak. Bár maga az építmény köztulajdonnak számít, a rajta lévő 20 ezer izzóval megkomponált esti világítás hivatalosan műalkotásnak minősül. Ezért szigorúan véve mindenkinek engedélyt kellene kérnie, aki napnyugta után fotót készít róla és azt nyilvánosan megosztja. Persze a turisták millióit emiatt senki nem bünteti meg, de jogilag mindenképpen érdekes a helyzet: a világ egyik legtöbbet fényképezett látványossága sötétedés után „tiltólistás”.

Ma már nehéz elképzelni Párizst az Eiffel-torony nélkül – pedig kis híján Barcelonában állították fel, de Párizsban is többször majdnem az enyészeté lett.

Gondoltad volna, hogy a Hősök tere sem mindig úgy nézett ki, mint napjainkban? Ebben a cikkben megismerheted a történetét.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Vígh Anna
Vígh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.