Ez a férfi adta el az Eiffel-tornyot: újságcikkből vette az ötletet

Olvasási idő kb. 4 perc

A csaló Victor Lustig nem ismert lehetetlent. Az óceánjárókon tevékenykedő, szélhámos férfi nemcsak Al Caponét verte át, hanem túladott a híres francia jelképen is – majdnem kétszer is.

Hogyan lehet vajon eladni egy olyan mindenki által jól ismert épületet, mint amilyen az Eiffel-torony? Victor Lustignak ez sikerült, és az ötlet megvalósításához nem is volt szüksége sok mindenre.

A szélhámost 1935-ben tartóztatták le
Fotó: wikimedia commons

Óceánjárók ragadozója

Lustig Csehországban született 1890-ben, ám már fiatalon nyugatra utazott, később pedig Párizsban tanult. Jó eszű, magával ragadó szélhámos volt. Hírnevét egy Párizs és New York között közlekedő hajón alapozta meg, ahol többek között magát zenei producernek kiadva szerzett befektetéseket egy nem létező Broadway-produkcióra.

Ikonikus átverése azonban a „pénznyomógép” volt, amelyet később, a hajójárat felfüggesztése után alakított ki. Ennek során elhitette a kiszemelt áldozattal, hogy van egy szerkezete, egy körülbelül hajóláda méretű doboz, amely képes tökéletes másolatokat készíteni bankjegyekről. A mahagóniból készült ládán kis nyílások voltak a bankjegyeknek, illetve karok és gombok, amelyekkel működtetni lehetett a gépet. Lustig rávette áldozatát, hogy másoljanak le egy bankjegyet (a gép az előre bekészített, eredeti pénzt adta ki mint másolatot), amit utána elvittek egy bankba, ahol igazolták az eredetiségét. Ezután a szélhámos úgy tett, mint aki nem akarja eladni a szerkezetet – egészen addig, amíg elég magas összeget nem ígértek érte. Bekészített a dobozba két vagy három valós bankjegyet, így az első pár másolás még sikeres volt, és a csalónak biztosan volt ideje lelépni.

Ezzel a trükkel vert át többek között egy texasi seriffet is, aki, miután rájött a csalásra, Chicagóig üldözte Lustigot. Amikor végül utolérte, a zseniális szélhámos

meggyőzte a seriffet arról, hogy nem megfelelően próbálta működtetni a szerkezetet, és ezért nem sikerült vele pénzt másolni.

A törvény embere még egy szép adag pénzt is kapott kárpótlásul – arra azonban csak később jött rá, hogy az ajándékba kapott bankjegyek mind egy szálig hamisítványok voltak.

Az Eiffel-tornyot majdnem másodszor is sikerült eladnia
Fotó: HUM Images / Getty Images Hungary

Az Eiffel-torony eladása

Élete fő művénél, az Eiffel-torony eladásánál Lustig zseniálisan használta ki a körülményeket. A tornyot az 1889-es párizsi világkiállításra építtették Gustave Eiffel tervezőcégével, és a torony nemcsak a világkiállítás, de az egész ország jelképévé is vált. A kiállítás után az építményt 20 éven keresztül Eiffel hasznosíthatta, majd a jog Párizs városára szállt.

Idézőjel ikon

A megrendeléskor nem terveztek nagy jövőt a toronynak: eleve könnyen szétszedhető részekből készítették,

ám a rádió feltalálása után átjátszótoronyként használták az első világháború alatt. A harcok végeztével azonban túl költségesnek bizonyult a fenntartása. Rendszeresen újra kellett például festeni, amihez alkalmanként hatvan tonna festékre volt szükség. Egyre gyakrabban hangzott el újságcikkekben, hogy le kellene bontani a tornyot. Egy ilyen írás adta az ötletet Lustignak.

Nagy szélhámosok

Bertha Heyman porosz származású, amerikai csaló volt. Általában gazdag férfiakat vert át, elhitette velük, hogy vagyonos, ám nem fér hozzá pénzéhez, ezért előleget kért tőlük valamilyen ürüggyel. Henry Slade a 19. században asztaltáncoltatással és más „természetfölötti” képességeivel szerzett nagy vagyont. Gregor MacGregor skót szélhámos azt hitette el az 1800-as évek elején, hogy a Karib-tengeren található, Poyais nevű országból érkezett Londonba, és az ország uralkodója azzal bízta meg, hogy parcellákat adjon el. A csalás annyira jól ment, hogy MacGregor egy 350 oldalas útikönyvben foglalta össze a tudnivalókat a távoli országról.

Kétszer fizetett az áldozat

Társával, Robert Arthur Tourbillonnal minisztériumi levélpapírokat és névjegyeket hamisítottak, majd zártkörű tárgyalásra hívták párizsi fémkereskedők egy csoportját. A Posta- és Távközlésügyi Minisztérium magas rangú tisztségviselőinek kiadva magukat ismertették az Eiffel-torony fenntartásának nehézségeit, közölték: a minisztérium úgy döntött, eladják a tornyot ócskavasnak. Az ügy kényes természetére hivatkozva szigorú titoktartást kértek a résztvevőktől. Még limuzint is bérelt a csalópáros, és a kereskedőkkel helyszíni szemlét tartottak, ám ez igazából arra szolgált, hogy kiválasszák áldozatukat. André Poissont szemelték ki, aki feltörekvő fémkereskedő volt, így bizonyára igen imponálónak találta az egész ügyet. Lustig a következő találkozón, amelyen már csak ő és Poisson volt jelen,

elhintette, milyen nehéz megélni a hivatalnoki fizetéséből, és a kereskedő megértette a célzást: jelentős kenőpénzt adott a szélhámosnak

– a lehetőségért, hogy átverjék. Így Lustig kétszer csalt ki jelentős összeget a kereskedőtől: egyszer a kenőpénzt, egyszer pedig a torony árát. Miután megszerezte a pénzt, a szélhámos és társa azonnal Ausztriába menekült – mint kiderült, fölöslegesen, hiszen Poisson annyira szégyellte magát, hogy nem jelentette az esetet a rendőrségen.

Lustig később még egyszer megpróbálkozott ugyanezzel a trükkel, ám ekkor az egyik kiszemelt áldozat feljelentette a rendőrségen, és a csalónak még a pénz megszerzése előtt el kellett menekülnie.

A csaló Al Caponét is átverte
Fotó: Apa / Getty Images Hungary

Veszélyes átverés

Az Eiffel-torony második, befuccsolt eladása után Lustig Amerikába tette át székhelyét. Itt találkozott Al Caponéval, akit meggyőzött arról, hogy ha ad neki 50 ezer dollárt, két hónap múlva kétszer annyit kap vissza. A szélhámos eltette egy széfbe a pénzt, majd a megbeszélt idő elteltével visszaadta a maffiavezérnek azzal, hogy sajnos nem jött be a befektetés. Szomorúan azt is közölte, hogy mindenét elveszítette. Al Capone értékelte, hogy visszakapta a pénzét, annyira, hogy becsületességéért 5000 dollárt adott Lustignak – pont ahogy azt a csaló eltervezte.

Az utolsó nagy dobás

Később egy kémikussal állt össze, akivel bankjegyhamisításba fogtak. Annyira jól ment az üzlet, hogy körülbelül egymillió dollár értékben bocsátottak ki bankjegyeket. Közben a titkosszolgálat érdeklődését is felkeltették, de még így sem kapták volna el őket, ha Lustig

Idézőjel ikon

féltékeny barátnője – miután megtudta, hogy szerelme kémikus partnere barátnőjével kezdett viszonyba – bosszúból fel nem dobja őket.

Letartóztatása után egyszer még sikerült megszöknie: valahogyan szerzett egy overallt, és lepedőkből font kötélen mászott le az ablakból, majd ablaktisztítónak adta ki magát, és néhány nyílászáró megtörölgetése után egyszerűen kisétált az épületből. Nem sokkal később azonban újra elfogták, és ezúttal a hírhedt Alcatrazba zárták – itt is halt meg 1947. március 9-én tüdőgyulladásban.

Ha kíváncsi vagy, mely szélhámosokról forgattak filmet, kattints ide!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősen fordulj orvoshoz, ha ilyen a légzésed: rejtett okai lehetnek

A nehezedő légzést vagy a hirtelen fellépő fulladásérzést sokan hajlamosak a stresszre, a pánikra vagy a rossz kondícióra fogni, ám a szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy ez a tünet komoly veszélyeket rejt. A nehézlégzés mögött a tüdőbetegségeken kívül akár súlyos szívelégtelenség, vérszegénység vagy infarktus is állhat. De mikor tekinthető ártalmatlannak a kifulladás, és melyek azok a drámai kísérőtünetek, amelyek esetén egyetlen másodpercet sem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni?

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.