Ritka lelet: az ókor egyik csodájának maradványai kerülnek felszínre

Olvasási idő kb. 2 perc

Az ókori világ 7 csodája már régóta foglalkoztatja az emberiséget, még úgy is, hogy nagy részüket csak régi leírások alapján képzelhetjük el. Éppen ezért nagy dolog, mikor valódi maradványaikra lelnek a kutatók, és saját szemünkkel is láthatjuk az egykori csoda darabjait.

Az ókori csodákat nemcsak csodálat, de számos rejtély is övezi, így rendkívüli izgalommal fordulnak a kutatók az új régészeti projekt felé, mely az Alexandriai világítótorony maradványait emeli ki a tengerből.

A „PHAROS” projekt nevű vállalkozás keretében huszonkét hatalmas tömböt emeltek ki a Földközi-tenger mélyéről, melyek az alexandriai világítótorony maradványai.

A vízben rejlő csodát először 1968-ban fedezték fel, majd a ’90-es években is zajlottak kutatások a területen, ekkor fedezték fel, hogy az épület bizonyos részletei, például oszlopai az eredeti torony egykori bejáratát képezhették. Azonban most a világítótorony még több darabja kerül ki a felszínre.

Az egykori alexandriai világítótorony helyén álló Qaitbay-erőd
Fotó: Photo by David Stanley / Getty Images Hungary

Már az ókorban is nagy tisztelet övezte a tornyot

Az Alexandriai- vagy másik nevén Pharoszi világítótornyot az i. e. 3. században építtette II. Ptolemaiosz egyiptomi fáraó, mely monumentalitása és szépsége mellett az ókorban fontos funkciót látott el a kikötőbe érkező hajóknak jelezve.

Magasságát 100 méter fölé becsülik, és a későbbi (például i. u. 1. századi) feljegyzések szerint

háromszáz mérföldre lévő hajóknak is képes volt jelezni hatalmas lángjával.

Éppen ezért fontos stratégiai pontot jelentett az ország számára is, e tengerparti védelemről maga Julius Caesar is írt Polgárháborúk című művében.

A legtovább fennmaradt ókori csoda

Az alexandriai világítótorony az ókori csodák közül az egyik leghosszabb életű volt, egészen 1303-ig (így nagyjából 1500 éven keresztül) működött aktív világítótoronyként, ezután pedig még egy évszázadig állt a kikötőben, míg 1480 körül megmaradt darabjait felhasználták a ma is az egyiptomi tengerparton álló a Qaitbay-i citadella építéséhez.

Az új projekttel rekonstruálnák a tornyot

A maradványokat kiemelő „PHAROS” projektnek az egykori világítótorony darabjainak láthatóvá tételén kívül komoly célja van a munkával.

Méretarányosan szeretnék rekonstruálni az alexandriai világítótornyot.

A maradványok kiemelése után egy 3D-s, virtuális modellel szeretnék a régészek rekonstruálni az ókori csodát, hogy az úgy tárja a szemünk elé az építményt, ahogy még sohasem láthattuk. A digitális modell segítségével a tudósok számos rejtélyre megtalálhatják a választ, például tesztelhetik feltevéseiket a torony építésének módjáról vagy éppen végső összeomlásáról.

Ha a projekt sikerrel jár olyan tudás kerülhet a kutatók birtokába az ókori csodáról, mely az elmúlt évszázadok alatt semmilyen történésznek nem adatott meg.

Ha érdekel, melyik ókori csodát nem találták még meg, olvasd el ezt a cikkünket.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pozsgai Cicelle
Pozsgai Cicelle
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.