Legalább 67 gyerek fogantatásához van köze annak a spermadonornak, akiről kiderült, hogy rákot okozó genetikai rendellenességet hordoz.
Európa több országában, számos gyerek fogantatásához felhasználták egy olyan férfi spermáját, aki egy ritka, rákot okozó genetikai mutációt hordoz, és emiatt több gyereknél daganatos megbetegedés alakult ki – írja a CNN.
Tíz gyereknél már rákot diagnosztizáltak a genetikai mutációt hordozó apa miatt
A donor spermáját 46 család legalább 67 gyerekének fogantatásához használták. Ők 2008 és 2015 között születtek, közülük 10-nél már rákot diagnosztizáltak. Minderről Edwige Kasper, a franciaországi Rouen egyetemi kórházának biológusa számolt be az Európai Humángenetikai Társaság éves konferenciáján Milánóban.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a donor maga egészséges, de egy ritka genetikai mutációval rendelkezik a TP53 nevű génben. Ez nagy valószínűséggel Li-Fraumeni szindrómát okoz, egy olyan rendellenességet, ami növeli a rákos megbetegedések kockázatát.
A donor eljárás során a mutáció nem derült ki, de mostanra nyolc európai országban azonosították a donortól született gyerekeket,
Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban.
Tíz gyereknél mutattak ki daganatos megbetegedést, a többi között agydaganatot és Hodgkin-limfómát, további 13 gyermek pedig hordozza a gént, de még nem alakult ki náluk rákos elváltozás. Nekik rendszeres orvosi vizsgálatokra lesz szükségük, és 50 százalék az esély arra, hogy a mutációt továbbadják a gyerekeiknek.
Az Európai Spermabank közleménye szerint a férfit alaposan megvizsgálták, még az előírtnál jobban is, de a megelőző genetikai szűrés nem képes kimutatni minden rendellenességet.
Emlékeztettek: minden embernek körülbelül 20 ezer génje van, a betegségeket okozó mutációkat képtelenség megtalálni, ha nem tudják, mit keresnek.
Az eset a tudományos korlátok ellenére felveti a kérdést, hogy egységesen kellene szabályozni, hány gyerek születhet egyetlen donortól, mert jelenleg Európában országonként eltérő a gyakorlat.
