Legalább 67 gyerek fogantatásához van köze annak a spermadonornak, akiről kiderült, hogy rákot okozó genetikai rendellenességet hordoz.
A középkori ember számára a sikert az utódlás jelentette. A törvény és a rend középpontjában az öröklés állt, ez a királytól kezdve a társadalom összes rétegére érvényes volt. Amint a gyermek elérte a házasodókort – volt, hogy még azelőtt is –, a termékenysége került a reflektorfénybe.
A mesterséges megtermékenyítés során nagyon sok hibalehetőség felmerül. Persze ezt igyekeznek a minimumszintre szorítani, de azért lényegesen több furcsaság történhet meg, mint a hagyományos babagyártás során.
Egy bizonyos életkoron túl a párt kereső nők nemcsak azt nézik, egy férfi mennyire jóképű, kedves, vagy hajlandó elköteleződni, de azt is felmérik, vajon milyen apa lenne.
Ma a mesterséges megtermékenyítés elfogadott útja a gyerekvállalásnak. Sötét oldaláról azonban kevesebb szó esik, például arról, hogy egyes férfiak szerint ez egyfajta megcsalás, amit ötven éve még büntettek is. Erre tesz rá egy lapáttal a mostanában kipattant ügyek sora, amelyekben az derül ki, hogy lelkes orvosok a saját spermájukat használták fel pácienseiknél.
Novemberi témánk, a művi megtermékenyítés kapcsán ezúttal Fekete Ágnes református lelkész véleményét közöljük.
Dr. Frölich Róbert főrabbi a zsidó vallás neológ irányzatának álláspontját fejti ki a művi megtermékenyítés erkölcsi kérdéseiről.
A hónap dilemmája mai fejezetében Románné Bolba Márta evangélikus lelkész gondolatait olvashatod.
Cikksorozatunk mai fejezetében Waldmann Tamás, a Magyar Ateista Társaság elnöke fejti ki véleményét.
A hónap dilemmája mai fejezetében Bialkó László Gergő buddhista tanító gondolatait olvashatod.
A hónap dilemmája legújabb részében a művi megtermékenyítés által felvetett erkölcsi kérdésekkel foglalkozunk. Elsőként Németh Gábor katolikus lelkész gondolatait közöljük.
Nagy-Britanniában szinte teljesen kiürültek a spermabankok.
