Kevesen tudják, hogy Budapestnek van egy különleges része, ami egy fontos történelmi negyede a fővárosnak, és a két világháború között Kis Vatikán néven volt ismert.
A Józsefvárosban a 19. század végén kezdett kialakulni egy szakrális negyed a Nemzeti Múzeum mögött, a mai Lőrinc pap tér és a Mikszáth Kálmán tér környékén, illetve a közelükben lévő Szentkirályi, Horánszky és Mária utcában, valamint a Bródy Sándor és Krúdy utca közötti szakaszon.
A jezsuitáknak köszönhető a belvárosi negyed kialakítása
A fentebb említett terekkel és utcákkal határolt terület nem véletlenül kapta a Kis Vatikán nevet, hiszen volt itt templom, kápolna, egyházi iskola és könyvkiadó, és számos szerzetesrend kollégiumi közössége is megtalálható volt itt. Emellett a Horánszky utcát tartották Budapest legkatolikusabb utcájának, miután itt talált otthonra a premontrei kanonok rend, a Jézus Szíve Népleányai Társasága és a ciszterciek. Leginkább a jezsuita Jézus Szíve-templom 1909-es felépülése és a jezsuiták itteni jelenléte vonzotta ide a különböző egyházi intézményeket.
A Jézus Szíve-templom felépítését a szomszédos mágnásnegyedben élő főúri családok támogatták, idővel az egyszerű nép vette birtokába. A jezsuita templomot eredetileg nem is a mai helyén tervezték felépíteni, hanem a Múzeum utcában, de az ott építkező Károlyi grófok a folyamatos harangzúgástól tartva megakadályozták azt.
A Jézus Szíve-templom mellett egy kápolna is tartozott Kis Vatikánhoz. A józsefvárosi plébániák tehermentesítésére alakult meg területük egy részéből 1920-ban a Budapest-Belsőjózsefvárosi Egyházközség, mely kezdetben a Jézus Szíve nevet választotta magának, melyet később a Krisztus Király elnevezésre változtattak. Központja a mai Reviczky és Szentkirályi utcák sarkán álló földszintes, majd egy emelettel bővített lakóház lett.
A katalán főváros katedrálisa, a Sagrada Familia másfél évszázada épül. Most megmutatjuk, miként nézett ki előtte Barcelona.
