Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az elmúlt napokban rengetegen utaztak Rómába, hogy részt vegyenek Ferenc pápa temetési szertartásán. Hasonlóan nagy tömegeket vonz majd a pápaválasztás is május folyamán. Sokan vasúton érkeztek Rómába, a vonat a világ egyik legforgalmasabb pályaudvarára, a Terminire gördült be, melynek jelentős magyar vonatkozása is van.
A Termini az elnevezését Diocletianus közfürdőiről (termáiról) kapta, melyek romjai a főépülettel szemközt találhatók. A pályaudvar arculatát viszont a homlokzati fríz határozza meg leginkább, amely egy Rómában letelepedő, de magyar szobrászművész, Amerigo Tot munkája.
Amerigo Tot és a római Termini pályaudvar
Amerigo Tot még Tóth Imre néven 1909-ben Fehérvárcsurgón látta meg a napvilágot. Szülei jogi pályára szánták, ezért titokban volt kénytelen rajzórákra járni. 1930-ban hagyta el az országot, 1933-ban telepedett le Rómában, nyelvtudás és pénz nélkül, de szorgalma és tehetsége révén sikerült megvetnie lábát a városban, ahol később a műteremlakása a magyarok zarándokhelyévé vált.
Amerigo Tot első és egyetlen jelentős római köztéri munkája, az 1949 és 1953 között megvalósított Termini-fríz kezdettől fogva megosztotta a közvéleményt, ahogy Tóth Károly írja az Octogon 2009/9. számában megjelent cikkében. Tot egyik kritikusa, a szobrász Pietro Consagra szerint építészeti megoldást kellett volna választani, nem szobrászatit. A legátfogóbb tanulmányt író építészettörténész, Bruno Zevi korrekt, de nem elég merész alkotásnak tartja a frízt. Hiányolja a Mussolini-éra építészetével való szembenézést és szakítást. A pályázaton vesztes olasz kollégák pedig egyenesen korrupciós vádakkal illették a magyar művészt.
A Termini-fríz és Bartók zenéje
A fríz látványát jól érzékelteti Zevi leírása:
"Ahogy az előtér tetőzete leereszkedik, egy hatalmas cementfüggönyhöz hasonlítható. Ez a redukált szalagsáv az egyetlen elem, mely a tér felé fordul a grandiózus épületből"
Ezen az absztrakt mintázatú, 128 méter széles szalagsávon azt próbálta érzékeltetni Tot, ahogy a vasút dinamikusan és ritmikusan összeköti a hegyeket, völgyeket. A ritmikusság említése nem véletlen, saját bevallása szerint is hatással volt rá Bartók muzsikája a tervezéskor.
Ha már a népdalgyűjtésről is híres Bartók Bélát megemlítettük, ajánljuk figyelmedbe egy népdalos kvízünket is, melyet ide kattintva tölthetsz ki.
