Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A katolikus egyházfő február eleje óta betegeskedik: a 88 éves Ferenc pápánál kétoldali tüdőgyulladás alakult ki, ez pedig sok kérdést vet fel azzal kapcsolatban, mi történik a katolikus egyház vezetésében rövid és középtávon.
A szentatya február 14-én került kórházba: ekkor már egy hete küszködött légúti betegséggel, mely azóta csak súlyosbodott. A polimikrobiális légúti fertőzés miatt minden nyilvános programot lemondó Ferenc pápával kapcsolatosan kedden érkezett a hír: kétoldali tüdőgyulladása van, ez pedig mindenképp aggasztó. Egyrészt azért, mert az egyházfő már 88 éves, ebben az életkorban pedig egy ilyen fertőzés igen súlyos következményekkel járhat, másrészt pedig azért is, mert még huszonévesen egy fertőzést követően eltávolították tüdejének egy részét. Ennek következtében vált olyannyira fogékonnyá a légúti fertőzésekre is, melyek az utóbbi években gyakorta okoztak számára gondot.
Bár megnyugtató üzenetek érkeznek felőle – elmúlt éjszakája nyugodt volt, nincsen láza, jó a kedélye –, életkora és az előzmények miatt felmerülhet a kérdés: mi történik abban az esetben, ha a pápa hosszasan nem képes feladatának betöltésére? Az egyházfőnek ugyanis nincsen helyettese, a katolikus egyház nem arra rendezkedett be, hogy vezetőjére hosszan ne számíthasson.
Az egyházjogban fehér folt a pápa akadályoztatása
Az egyházmegyéket vezető püspökökre nézvést gondoskodik hasonlóról az egyházjog: esetükben akadályoztatásuk egy segédpüspökre vagy helynökre ruházza át jogköreiket. Az igaz, hogy Ferenc pápa egyben Róma püspöke is, mégsem lehet rá vonatkoztatni a fentieket. Az egyházi törvénykönyv 335. kánonja a következőképp fogalmaz:
„A római szék megüresedése vagy teljes akadályoztatása idején az egyetemes egyház kormányzatában semmit nem szabad újítani; meg kell tartani azonban az ilyen esetre hozott külön törvényeket.”
Ha tehát a pápa nem tudja ellátni feladatát, nem lehet távollétében nélküle cselekedni, ugyanakkor sem a teljes akadályoztatás, sem az ilyen esetre hozott külön törvények felől többet nem tudhatunk ennél.
Nicholas Cafardi kánonjogász a pápa 2021-es műtéte kapcsán a következőket nyilatkozta a témáról az AP-nek: „Valójában nincsenek ilyen szabályaink. Se kánon, se szabályok nem léteznek arra, mit értsünk akadályoztatás alatt, az mikor átmeneti, és milyen esetben teljes, vagy, ami még fontosabb, hogy ilyenkor ki irányítja az egyházat. Nincs semmink, abszolút semmink. A Szentlélekre bízzuk a dolgot.”
Ferenc súlyos betegség esetén akár le is mondana
88 éves pápája ugyanakkor nem volt még sokszor az egyháznak: XIII. Leó pápa 93 évesen, Celesztin pápa 92 évesen hunyt el, XII. Gergely pedig Ferenccel egyidős, 88 éves volt, amikor lemondott hatalmáról – ezzel azon kevés egyházvezetők közé tartozik, akik ilyesmit tettek. XVI. Benedek révén a közelmúltból is lehetnek emlékeink arról, hogy egy pápa egyházfőségének nem csak a halál vethet véget, de vajon Ferencnek milyen tervei vannak?
Nos, az argentin szentatya e téren kifejezetten átláthatóan kommunikál. 2022-ben egy interjúban elárulta, hogy már pápává választásakor átadott egy levelet, amelyben lemond a pápaságról abban az esetben, ha egészsége nem teszi lehetővé számára azt, hogy ellássa feladatait.
Ez nagyfokú előre gondolásra utal, ám nem meglepő annak ismeretében, hogy 12 évvel ezelőtt Bergoglio bíboros 75 évesen vette át egyháza vezetését.
Ez egyébként nem egyedülálló döntés: 1965-ben VI. Pál ugyanígy cselekedett, esetében aztán nem vált szükségessé a dokumentum felhasználása, még 13 évig, haláláig látta el feladatait. VI. Pál azután jutott a döntésre, hogy felismerte: az egyre hosszabb életet élő pápák esetében egy hirtelen jövő stroke vagy a cselkevőképességet is befolyásoló demencia bizony nehéz helyzetbe hozhatja az utódlásával foglalkozó egyházat.
Azt ugyanakkor Ferenc egyértelművé tette: egyéb okból nem tervez lemondani. Ha egészsége mégis erre kényszerítené, nem emeritus pápa lenne, mint XVI. Benedek volt – egyszerűen Róma emeritus püspöke szeretne lenni.
A camerlengónak itt nincs szerepe
Amikor az egyházfő utódlása szóba kerül, sokaknak ugorhat be a camerlengo, azaz a bíboros kamarás szerepe – főként azóta, hogy Dan Brown az Angyalok és démonokban tömegekkel ismertette meg szerepkörét. Egy pápa halála esetén a camerlengo teszi meg a bejelentést, és amíg Szent Péter széke üresen vár a következő pápára – ezt az időszakot sede vacante, azaz üres szék kifejezéssel is illetik –, ő irányítja a Vatikán pénzügyeit, és adminisztratív értelemben is felügyeli annak működését. Lepecsételi a pápai lakosztályt, elkezdi a temetés szervezését, még azelőtt, hogy a konklávéra, azaz a pápaválasztásra Rómába érkeznének a bíborosok.
Akadályoztatás esetén azonban a camerlengónak semmilyen feladata nincsen, nem is léphet a pápa helyébe döntések meghozatalával.
Most azonban nem véletlenül gondolkodnak sokak azon, vajon mi történik, ha a szentatya mégsem épül fel – egyes források szerint bizalmasainak ugyanis arról beszélt, hogy szerinte ez nem fog megtörténni. Egyrészt jubileumi szentév van, melyre csak 25 évente egyszer kerül sor: ilyenkor teljes búcsút nyerhetnek a feltételeknek eleget tevő hívek, és jelentős a Róma irányába induló zarándokok száma is.
Saját öröksége forog kockán
Másrészt, és ez lehet a fontosabb, Ferenc pápasága során olyan kérdésekben foglalt állást, mint az LMBTQ-emberek és az egyház viszonya, vagy éppen Donald Trump menekültpolitikája. Amennyiben új pápát választ a közeljövőben az egyház,
az nemcsak egyházpolitikai, de világpolitikai esemény is lehet, melybe akár a Fehér Ház is fontosnak tarthatja, hogy beleszóljon.
Ennek türkében a pápa egyes cselekedetei mögé többet is próbálnak látni némelyek, mint amennyi mögötte lehet. Az egyik ilyen tette Raffaella Petrini nővér kinevezése a Vatikáni Kormányzóság elnökévé március elsejei hatállyal – a tisztet soha nem töltötte még be nő korábban, ez tehát beleillik a Ferencről kialakított reformerpápa képbe. Sokak szerint meglepő gyorsasággal történt a váltás a szervezet élén, ám történetesen az is igaz, hogy Petrini előde épp március elsején tölti be a nyolcvanat.
A másik megosztó tett Giovanni Battista Re a Bíborosi Kollégiumban betöltött vezetői tisztségének meghosszabbítása. A következő konklávét szervező testület vezetőjének személyéről van szó, akinek hivatalában éppen Ferenc vezette be, hogy a poszt ne élethosszig, hanem öt évre szóljon. A 91 éves Re pápa már nem lehet, de kulcsszerepe lesz a választást megelőző beszélgetésekben –
sokak szerint Ferenc ezzel bebiztosította, hogy olyan ember befolyásolhassa utódjának kiválasztását, aki tiszteletben tartja örökségét.
Ferenc pápa egyelőre orvosi segítséggel igyekszik leküzdeni betegségét, és a hírek szerint gyógyítói nem is engedik, hogy ne vegye ezt komolyan. Bár a reggeli Úrangyala imádság vezetése akár kórházból is mindig napirendjének része volt, orvosai most ettől is eltiltották, ami jelezheti, hogy a helyzet mindenképpen komoly.
A Vatikánnal kapcsolatos érdekességekről olvashatsz ebben a cikkünkben!
