Talán egyetlen olyan ambiciózus projekt sem született még a földgolyón, mint Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg elképzelése, az Egyiptommal és Jordániával is határos Neom, amely egyfajta futurisztikus megapoliszként nőne ki a földből a sivatag kellős közepén.
Másfél évvel ezelőtt kezdődtek el a sci-fibe illő szaúd-arábiai megapolisz építési munkálatai a Vörös-tengerhez közeli sivatagban. Neom városának megvalósulásával Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg álma válna valóra. A Vision 2030 projekt az ország olajbevételektől való függőségének csökkentését és a társadalom modernizálását célozza.
A városban még hó is lesz
Neom több „mini-várost” fog magába foglalni, robotokkal, mesterséges tavakkal, sőt síközponttal kecsegtetve. A tervek szerint mindenki megtalálja majd azt, amire vágyik. A projekt ékköve a The Line nevezetű csőmonstrum, amely a magyarországi lakosság szinte teljes egészét képes lenne befogadni. Egy 170 kilométer hosszú, de mindössze 200 méter széles szerkezetet kell elképzelni, amelyben maximálisan két perc sétával bárki a természet lágy ölén érezheti magát,
további három perc gyaloglással pedig minden gyakran használt szolgáltatás elérhető.
A kizárólag szél- és napenergia által működtetett élőhely lesz a földkerekség első teljesen karbonsemleges városa. Az élelmezést vertikális farmok kiépítésével, az ivóvízellátást pedig a Vörös-tengerből kinyert, sótalanított és ásványi anyagokkal visszadúsított vízzel oldanák meg. A napfény bejutásáért a tükrös homlokzat felel, és az egészet úgy tervezték, hogy a nap nyáron magas, télen pedig alacsony ívét a lehető legjobban kihasználja.
Aggodalmak övezik a milliárdos építkezést
Sokan azonban a pokol bugyrának tartják a várost. Szerintük a fénylő és tükröződő üvegfelületek zavarni fogják a madarakat, a 170 kilométer hosszú létesítmény pedig egy az egyben keresztülvágja majd a vadon élő állatok vándorútvonalát, teljesen megzavarva ezzel a helyi élővilág bioritmusát.
A projekt számos kulcsfontosságú eleme – különösen az energia és a közlekedés területén – olyan technológiákon alapul, amelyek még prototípus formájában sem léteznek, mint például a Hyperloop vasút
– figyelmeztet Etienne Bou-Abdo várostervező.
Talán emiatt is van, hogy bár az eredeti tervek szerint az első lakóknak már idén, 2024-ben be kellett volna költözniük, a jelenlegi állás szerint leghamarabb 2030 környékén tarthat olyan szinten az építkezés, hogy erre sor kerülhessen. Ekkorra a 170 kilométer hosszú létesítményből 2,4 kilométernyi fog elkészülni, ami előreláthatólag 300 ezer lakos befogadására lesz képes.
Sivatagi otthonok: csillagászati költségvetés
A kezdeti költségvetés 500 milliárd dollár volt, de vannak, akik szerint az egész ennek a háromszorosába is belekerülhet. Bár nyilvánosan továbbra is pozitív a kommunikáció, de a háttérben pánik jelei mutatkoznak. A Business Insider szerint a projekt komoly kihívásokkal néz szembe: hiába a szaúdi uralkodók mesés vagyona, a költségek emelkedése jó pár befektetőt elriasztott.
Szaúd-Arábia nehezen tudja a sci-fibe illő terveket valósággá alakítani, és az egekbe szálló költségek még az elképesztő olajvagyon felett rendelkező országot is megterhelik
– vélekedett Kristian Coates Ulrichsen, a Rice Egyetem közel-keleti szakértője.
A befektetések hiánya részben annak tudható be, hogy a 2017-es bejelentést követően számos befolyásos helyi üzletembert letartóztattak, akik fontos kapcsolatokkal rendelkeztek a nemzetközi üzleti világban. Mindemellett emberi jogi aggályok is növelik a bizonytalanságot, mivel a szaúdi hatóságok erőszakkal telepítik ki a területen élő törzseket, ami néhány vállalatot visszatart a projektben való részvételtől.
Ha érdekel Szaúd-Arábia igazi arca, ide kattintva erről is olvashatsz.
