A Queimada Grande egy kicsi, erdős sziget Brazília partjainál, az egyetlen olyan hely a Földön, amely a világ egyik legveszélyesebb kígyófajaként számon tartott arany lándzsakígyónak ad otthont.
A Snake Island, vagyis a Kígyó-sziget néven is emlegetett sziget a jégkorszak végén szeparálódott el a brazil szárazföldről, csapdába ejtve a rendkívül mérgező kígyók egyetlen ismert populációját. Az 1,2 méter hosszúra megnövő arany lándzsakígyók (Bothrops insularis) annyira veszélyesek, hogy a brazil haditengerészet az 1920-as évek óta elzárta a szigetet a nyilvánosság elől.
A kígyók uralják a szigetet
A sziget körülbelül 34 kilométerre fekszik Brazília délkeleti partjaitól, és 43 hektáros területet foglal el, ami körülbelül 80 amerikai futballpályának felel meg. A sziget több mint felét esőerdő takarja, míg a többi része kopár, sziklás és füves terület.
A Kígyó-sziget egykor összeköttetésben állt a szárazfölddel, de az emelkedő tengerszint miatt az a keskeny szakasz, ami összekötötte Brazíliával, körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt a víz alá merült. Így esett csapdába a szigeten az endemikus viperafaj, amely gyorsan igazodott a helyi körülményekhez, és elszaporodott.
Mérge úgy fejlődött ki, hogy elpusztítsa a vele együtt csapdába esett fajokat, valamint a vándormadarakat.
A sziget mentes az emlősöktől, így a kígyónak nincsenek természetes ellenségei, mérgét inkább zsákmányszerzésre, mint védekezésre használja. Kutatások szerint a méreg ötször erősebb, mint a szárazföldön élő, közeli rokonáé, a Jararaca lándzsakígyóé (Bothrops jararaca).
Hosszú méregfogai vannak, hogy a mérgét a madarak tollazatán keresztül is be tudja juttatni az állat testébe. A többi lándzsakígyótól eltérően, melyek megharapva az emlőst, azt elengedik,
megvárják a méreg hatását, és csak akkor indulnak a keresésére mikor már biztosan elpusztult, az arany lándzsakígyó kénytelen fogva tartani az áldozatát, míg az el nem pusztul, mert ha elszállna, nem találná meg.
Az emberre nézve is nagyon veszélyes
A kígyó mérge az emberre is gyorsan hat. Marása a fájdalomtól és duzzanattól kezdve a hányingeren át a belső vérzésig, a veseelégtelenségig és a szövetelhalásig bezárólag súlyos tüneteket okozhat. Ennek ellenére a szigeten az 1920-as évekig több ember is élt, egy, az 1909-ben épült világítótorony üzemeltetése érdekében. Ezt később automatizálták, de a helyi pletykák úgy tartják, hogy
az utolsó őr és családja kígyóharapás miatt lelte halálát, miután a hüllők egy nyitott ablakon keresztül bejutottak otthonukba.
A kutatók becslése szerint a szigeten jelenleg 2-4 ezer arany lándzsakígyó él – a fákon, a földön, a sziklákon és a világítótoronyban egyaránt. A helyiek szerint minden négyzetméterre 4-5 kígyó jut. A fajt a világon sehol máshol nem tartják nyilván, és az IUCN Vörös Listáján kritikusan veszélyeztetettként szerepel.
Kíváncsi vagy arra is, hogy Magyarországon milyen veszélyes kígyók élnek? Ide kattintva megtudhatod.
