Nem csak Noé és családja élte túl az özönvizet

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem Noé bibliai története az egyetlen, amelyben víz borítja be az egész Földet, és az özönvizet csak egyetlen férfi és egyetlen nő éli túl, akik aztán benépesítik a bolygót, mindenki őseivé válva. A görög mitológia Noéját Deukaliónnak hívták.

Dühös isten (istenek), méltatlan és bűnös emberiség, egyetlen jámbor és vallásos túlélő és felesége, a teljes emberiség pusztulása, majd a Föld újbóli benépesedése. Nem, ez nem Noé története, hanem a görög mitológia része, Deukaliónnak és Pürrhának a legendája. A mezopotámiaiaknak, az indiaiaknak, sőt a kínaiaknak is van árvíztörténetük.

Vérfarkas és özönvíz közös története

Deukalión és a nagy árvíz történetének több változata is van, a legelterjedtebbet Ovidius római költő Átváltozások című hexameterekben írt verses munkája meséli el. (Ovidius művében olyan mitológiai történeteket szedett össze, amelyek valamilyen átváltozással végződnek.) A történet szerint az emberiség erkölcstelen életmódjának és cselekedeteinek híre előbb-utóbb Zeusz fülébe is eljutott. Az istenek atyja úgy döntött, hogy saját maga jár utána a dolognak, és elment meglátogatni Lükaón árkádiai királyt. Az árkádiaiak nagy örömmel fogadták, és a király hatalmas lakomát rendezett az isten tiszteletére – legalábbis látszólag. Valójában az egész csak álca volt, és Lükaón próbára akarta tenni Zeusz mindentudását. Ezért megölte egyik fiát, és a húsát felszolgálta az istennek, aki persze átlátott a dolgon, és borzasztóan feldühödött. Visszament lakhelyére az Olümposz tetején, és tanácskozni hívta a többi istent, hogy eldöntsék, mi legyen az emberek sorsa.

Idézőjel ikon

Az istenek arra jutottak, hogy nemcsak Lükaon, hanem minden ember ilyen romlott, és az egész emberiség megérett a pusztulásra.

Zeusz először is Árkádia királyával számolt le: villámával lesújtott Lükaón palotájára, megölve fiait, magát Lükaont pedig farkassá változtatta – egyesek szerint ez a történelem legelső farkasember-története. De ezzel még nem csillapodott az isten haragja: hatalmas özönvizet küldött a földre, hogy minden embert elpusztítson.

Kövekből lett új élet az özönvíz után
Fotó: Sepia Times / Getty Images Hungary

Az örök lázadó: Prométheusz

Itt véget is ért volna a történet az emberiség teljes pusztulásával, ha jó szokásához híven Prométheusz, aki a teremtés hajnalán odaadta, majd az istenektől visszalopta a tüzet az embereknek, nem száll szembe Zeusz akaratával.

A titán azonban figyelmeztette fiát, Deukaliónt a közelgő katasztrófára, és meghagyta neki: építsen egy hatalmas hajót.

Apollodorus görög történetíró szerint a vízi jármű mintegy 23 méter hosszú, 6,5 méter széles és 3,5 méter magas volt.

A görög árvíz-történetben a hajóra csak Deukalión és felesége (vagy unokatestvére), Pürrha szállt fel, mielőtt mindent elárasztott a víz. Zeusznak természetesen előbb-utóbb feltűnt a hajó, ám látva, hogy a pár milyen jámbor, megkímélte őket, és elküldte az északi szelet, hogy oszlassa el az esőfelhőket. Kilenc nappal később bárkájuk megfeneklett a Parnasszosz-hegy tetején – más változatok szerint az Etna, az Athosz-hegy, esetleg a Othrys-hegy csúcsán.

A Föld újra benépesítése

Deukalión és Pürrha csak ekkor jöttek rá, hogy ők az özönvíz egyetlen túlélői. Úgy döntöttek, hogy ezért hálát kell adniuk valakinek, és választásuk Themiszre esett, aki a földön és az égben is a törvényes világrend istennője. Themis templomából talányos válasszal távoztak:

Idézőjel ikon

„dobáljátok anyátok csontjait a hátatok mögé”

 – szólt a tanács. Először nem tudták, mit kellene tenniük, ám később rájöttek, hogy az anya a Földanyát, a csont a köveket jelenti. Ezt is tették: köveket dobáltak a hátuk mögé, és a kövekből emberek lettek – a Deukalión által dobottakból férfiak, Pürrha köveiből pedig nők.

Sok művészt megihlettek az özönvíz-történetek - Francis Danby festménye

Árvíztörténetek a nagyvilágból

Noénak a keresztény kultúrkörben közismert történetén kívül máshonnan is maradtak fönn hasonló mondák. Az ókori mezopotámiai Gilgames-eposzban szerepel Ut-napistim története, ami szinte teljesen megegyezik Noé történetével. Itt is az istenek figyelmeztették Ut-napistimot, hogy építsen hajót, amelyre minden állatból egy-egy párt is vigyen fel. Az özönvíz végét egy holló jelezte, amely az előtte kireptetett galambbal és fecskével ellentétben nem tért vissza, így jelezve, hogy földre lelt.

Az indiaiaknál Manunak hívták a túlélőt, akit egy hal – valójában Visnu avatárja –, miután a király megmentette, figyelmeztetett a közelgő katasztrófára. Manu hatalmas hajót épített, amire állatokat és magokat is felvitt. Az árvíz idején Visnu egy szarvas hal képében mutatkozott, és Shesha félisten segítségével – aki kötélként jelent meg, amivel a hajót hozzákötötték a hal szarvához – óvta meg a bárkát.

Kínában Jao császár idején áradt meg a Sárga-folyó és a Jangce annyira, hogy az egész birodalmat fenyegette. A császár egy Kun nevű herceget bízott meg, hogy megszüntesse az áradást, ám a férfi kudarcot vallott, és megölte Yuxiao tűzisten. Holttestéből három év múlva egy sárkány született, akiből a mennyben Kun fia, Jü lett. A fiúnak két varázslatos lény segítségével sikerült megszüntetnie az áradást. Egyrészt egy sárkány segített neki, aki hatalmas csatornákat vájt a folyó mentén, amelyek elvezették a vizet. Másrészt egy fekete teknős varázserejű földet szállított a mennyből a folyóhoz, ami szivacsként szívta magába a vizet. Jü lett az első kínai uralkodócsalád, a legendás Hszia-dinasztia alapítója.

Ha érdekelnek a mondák és legendák, olvasd el ezt a cikkünket is, kattints ide!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.