Fűbe harap – mondjuk a gyilkosság áldozatává vált vagy harcban meghalt személyre, illetve azokra, akik végzetes vereséget szenvednek, és örökre eltűnnek az útból. Miért éppen a füvet harapják az ilyen módon szerencsétlenül járt emberek – mai Szófejtőnkben ennek jártunk utána.
A kifejezés eredete meglehetősen bizonytalan – állítja Bárdosi Vilmos nyelvész –, a legvalószínűbb magyarázat szerint a megsebzett és földre zuhant harcos haláltusájára utal, aki tehetetlen fájdalmában a földet, homokot, port, füvet, vagyis éppen azt rágcsálja, amit éppen elér a szájával. Ezt támasztja alá, hogy hasonló szófordulat több ókori eposzban is előfordul, Homérosznál az Iliászban például azt olvashatjuk: „…körülötte a síkon / porba zuhant sok harcostársa harapja a földet” (Devecseri Gábor fordítása), míg Vergilius az Aeneisben így fogalmaz: „az lezuhan, hány vérpatakot, mardossa a mocskos / Földet s ott fetreng önnön vérében, aléltan” (Lakatos István fordítása).
Ugyanakkor a szólás eredete egy középkori szokással is összefügghet, régen a haldoklónak ugyanis egy darab földet adtak a szájába, amikor nem találtak papot a közelben, aki ostyával szolgálhatott volna, hogy feladja az utolsó kenetet. Megint mások úgy gondolják, egy germán és szláv népek körében dívott egykori szokás adja a kifejezés alapját, ahol a harcosok fűszálakat vettek a kezükbe vagy a szájukba, hogy jelezzék, feladják a küzdelmet, és legyőzöttnek tekintik magukat.
A homályos eredet ellenére a kifejezés a legtöbb európai nyelvben megtalálható, míg a magyaroknál és a németeknél („ins Gras beißen”) a fűbe harap a balsorsú illető, az angoloknál a port harapja („bites the dust”), a hollandoknál a homokot („in het zand bijten”), az olaszoknál és a spanyoloknál pedig a földbe kóstol bele („mordere la terra”, illetve „morder la tierra”). Amíg a germán nyelvekben inkább a halállal kapcsolatos a szólás, az újlatin nyelvek inkább csak a „vereséget szenved / harcban a földre kerül” értelmében használják napjainkban.
Szófejtő sorozatunkban jól ismert szólásmondások nyomába eredünk. Ha érdekel egy-egy szó, kifejezés vagy szólás eredete, olvasd el sorozatunk előző részeit is!
