Miért harap a fűbe a szerencsétlen módon elhalálozó ember?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Fűbe harap – mondjuk a gyilkosság áldozatává vált vagy harcban meghalt személyre, illetve azokra, akik végzetes vereséget szenvednek, és örökre eltűnnek az útból. Miért éppen a füvet harapják az ilyen módon szerencsétlenül járt emberek – mai Szófejtőnkben ennek jártunk utána.

A kifejezés eredete meglehetősen bizonytalan – állítja Bárdosi Vilmos nyelvész –, a legvalószínűbb magyarázat szerint a megsebzett és földre zuhant harcos haláltusájára utal, aki tehetetlen fájdalmában a földet, homokot, port, füvet, vagyis éppen azt rágcsálja, amit éppen elér a szájával. Ezt támasztja alá, hogy hasonló szófordulat több ókori eposzban is előfordul, Homérosznál az Iliászban például azt olvashatjuk: „…körülötte a síkon / porba zuhant sok harcostársa harapja a földet” (Devecseri Gábor fordítása), míg Vergilius az Aeneisben így fogalmaz: „az lezuhan, hány vérpatakot, mardossa a mocskos / Földet s ott fetreng önnön vérében, aléltan” (Lakatos István fordítása).

Ugyanakkor a szólás eredete egy középkori szokással is összefügghet, régen a haldoklónak ugyanis egy darab földet adtak a szájába, amikor nem találtak papot a közelben, aki ostyával szolgálhatott volna, hogy feladja az utolsó kenetet. Megint mások úgy gondolják, egy germán és szláv népek körében dívott egykori szokás adja a kifejezés alapját, ahol a harcosok fűszálakat vettek a kezükbe vagy a szájukba, hogy jelezzék, feladják a küzdelmet, és legyőzöttnek tekintik magukat.

A homályos eredet ellenére a kifejezés a legtöbb európai nyelvben megtalálható, míg a magyaroknál és a németeknél („ins Gras beißen”) a fűbe harap a balsorsú illető, az angoloknál a port harapja („bites the dust”), a hollandoknál a homokot („in het zand bijten”), az olaszoknál és a spanyoloknál pedig a földbe kóstol bele („mordere la terra”, illetve „morder la tierra”). Amíg a germán nyelvekben inkább a halállal kapcsolatos a szólás, az újlatin nyelvek inkább csak a „vereséget szenved / harcban a földre kerül” értelmében használják napjainkban.

Szófejtő sorozatunkban jól ismert szólásmondások nyomába eredünk. Ha érdekel egy-egy szó, kifejezés vagy szólás eredete, olvasd el sorozatunk előző részeit is!

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?