A népi bölcsességek mindig valamilyen megfigyelésen, tapasztaláson alapulnak. Ezek a hájhagyomány útján elterjedt sommás iránymutatások nem új keletűek, ennek ellenére még napjainkban is sokszor helytállóak, érdemes tehát tudni, mit üzen az időjárás például akkor, ha Katalin kopog.
Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel! – tanácsolják azoknak, akik valamilyen hátrányt szeretnének kiegyenlíteni, leginkább gyorsasággal, ügyességgel, bátorsággal. A jótanácsot ugyanakkor – kissé pajzán módon – azoknak az uraknak is megemlítik, akik férfiasságuk nem igazán kielégítő méretét szeretnék valamiképpen ellensúlyozni az ágyban. De vajon honnan ered ez a – ma már – kissé sikamlósnak ható szólásmondás? Ennek jártunk utána.
A keresztény hagyományban a mennyország a végleges üdvösség helye, Isten országának megtestesülése, ahová az erényesen, Krisztus tanításának megfelelően élő hívek kerülhetnek haláluk után – a középkori folklórban azonban egy egészen másféle mennyország is létezett, ahová a jobbágyok vágytak sanyarú földi életüket követően. Isten transzcendens szeretetben gazdag országával ellentétben Cockaigne földjén a végtelen testi örömök várták az elhunytakat.
Nap mint nap szólásokkal és közmondásokkal színesítjük, nyomatékosítjuk vagy pontosítjuk mondandónkat. Ám megeshet, hogy még a gyakran használt velős és tömör bölcsességeket is rosszul vagy helytelenül használjuk, mert nem ismerjük a pontos jelentésüket. Lássuk, te mennyire vagy tisztában a legismertebb bölcsességekkel!
Indián nyár, illetve vénasszonyok nyara – gyakran így nevezzük a szeptember végi, októberi időszakot, amikor az ősz még nem köszöntött be teljes erejével, ezért kellemes, napos időjárásnak örülhetünk. De mi köze a nyárias időnek az indiánokhoz vagy éppen – nem túl kedves kifejezéssel élve – a vénasszonyokhoz? Mai Szófejtőnkből kiderül.
Fűbe harap – mondjuk a gyilkosság áldozatává vált vagy harcban meghalt személyre, illetve azokra, akik végzetes vereséget szenvednek, és örökre eltűnnek az útból. Miért éppen a füvet harapják az ilyen módon szerencsétlenül járt emberek – mai Szófejtőnkben ennek jártunk utána.
Rakoncátlan gyerek – mondjuk a fékezhetetlenül rendetlenkedő, fegyelmezetlen, viselkedni nem tudó gyerekre, aki semmibe veszi a magatartás és az illem szabályait. De mi tesz valakit rakoncátlanná, vagyis honnét ered ez a furcsán hangzó szófordulat?
Olcsójános, mondjuk a zsugori, fukar emberre, aki igyekszik mindennel spórolni, és gyakran a végletekig ódzkodik tőle, hogy nagyobb pénzt adjon ki. De ki lehetett „Olcsó János”, ha létezett egyáltalán? Ennek járunk utána mai Szófejtőnkben.
Szemenszedett hazugság – kiáltasz fel, amikor valaki olyat állít, amiről azonnal lerí, hogy teljes egészében, mindenestül kitaláció, abszolút valótlanság. De vajon miért és hogyan szedik a hazugságot éppen a szemén?
Fittyet hánysz valamire, amikor nem törődsz a dologgal, szándékosan és fölényesen megfeledkezel róla, pedig – sok esetben – érdemes lenne odafigyelni rá. De vajon mi az a fitty, és miért pont hányni szokták? Mai Szófejtőnkben ennek jártunk utána.
Angolosan távozik – mondjuk arra az illetőre, aki észrevétlenül, gyakran búcsúzás nélkül, vagyis nem túl jól nevelt módon távozik, lép le valahonnan. De miért éppen az angolokkal hozzák összefüggésbe ezt a viselkedést – erre keressük a választ mai Szófejtőnkben.
Elveti a sulykot az az ember, aki túllép a normálisnak számító mértéken, helytelen túlzásra vetemedik, a kelleténél jobban elragadtatja magát – de mi az a sulyok, miért vetik el, és hogyan kapcsolódik mindez a régi mesterségekhez?
