Hatmillió fontot gyűjtött a rák elleni küzdelemre halálos ágyán a beteg podcaster

Olvasási idő kb. 4 perc

Deborah James hat éve kezdte meg küzdelmét a vastagbélrákkal: az egykori tanár podcastban beszélt őszintén rákbetegségéről, majd idén május elején az interneten jelentette be, hogy befejeződött aktív, rák elleni kezelése, már csak fájdalomcsillapító hospice-ellátást kap otthonában. A daganatos betegként influenszerré vált Deborah utolsó üzenete is arról szólt, hogy figyelmet kell fordítani a betegség korai felismerésére.

Kevesebb mint két hónap alatt hatmillió fontnyi összeget gyűjtött alapítványa számára Deborah, akit a daganatos betegségekkel kapcsolatosan elvégzett felvilágosító munkáját elismerendő Vilmos herceg lovagi címmel is elismert. James 2017-ben hagyta ott tanári állását, innentől kezdve először Bowelbabe név alatt blogot vezetett betegségéről, majd később a You, Me and the Big C – azaz Te meg én és a rák – című podcastjében végzett felbecsülhetetlen jelentőségű munkát sorstársakkal kiegészülve.

A rákról – humorral

Azon túl, hogy a podcast hallgatói megismerhették saját életútját, Deborah bevezette őket társaival együtt a rákbetegek mindennapjaiba is. Rachael Bland, egyik műsorvezetőtársa a podcast indulása után hat hónappal hunyt el emlőrákja következtében – innentől kezdve Lauren Mahon oldalán készítette a beszélgetéssorozatot, amelybe ugyanúgy

belefértek a celebinterjúk, mint a rákbetegséggel kapcsolatos ismeretterjesztés, vagy az érintettek problémáinak taglalása.

Szót ejtettek arról, hogyan viseli egy, a daganatos betegség ellen küzdő nő a kemoterápia következtében kialakuló hajvesztést, de a humor sem volt idegen a podcasttől.

Deborah június 29-én negyvenévesen halt bele betegségébe – kezeléseiről mindvégig nyíltan írt Instagramján, melynek követői bázisa már egymilliós nagyságot ért el. Itt jelentette be azt is, amikor kiderül, hogy már minden rendelkezésre álló lehetőséget kimerítettek kezelőorvosai, de teste nem a megfelelő módon reagált azokra, így az aktív kezelések helyét átveszi a hospice-ellátás. Szülei házában töltötte el utolsó heteit, de még ekkor is alkalmat szakított arra, hogy látogatást tegyen egy opera-előadásra. Persze azt sem hallgatta el, hogy ez már nagyon nehéz számára – a készülődés is rengeteg időt és energiát vesz el, és sosem tudhatja, hogy egy tervezett program napján hogyan működik majd szervezete.

Élete utolsó heteiben a podcaster már csak fájdalomcsillapító kezelésben részesült
Fotó: Virojt Changyencham / Getty Images Hungary

Sorstársaiért küzdött az utolsó pillanatig

James akkor sem hagyta abba a rákkal kapcsolatos ismeretek terjesztését, amikor tudta, hogy az ő története milyen véget ér. A Bowelbabe Fund nevet viselő alapítvány indulását a kezelése befejeződését bejelentő posztjában jelentette be: 

kevesebb mint két hónap leforgása alatt hatmillió fontot sikerült összegyűjtenie egy adománygyűjtő oldal segítségével,

a pénz már az első perctől áramlott a szervezethez. Ezt a munkát ismerte el a királyi család azzal, hogy Vilmos herceg személyesen vitte el a lovagi cím női megfelelőjének, a dame címnek birtokosát megillető kitüntetést Deborah-nak.

Mindezen túl két könyvet is írt: a F…k you cancer, azaz B….d meg rákban a diagnózissal való együttélésről írt, míg második kötete, a How to live when you could be dead – azaz Hogyan élj, ha már halott is lehetnélaugusztusban kerül csak a könyvesboltok polcaira, de máris az eladási listák élére került. Ebben a kötetben már arról írt, hogyan lehet gyakorlatilag halálos ítélet birtokában folytatni az életet. Ő maga 2016-os diagnózisa idején 8 százalékos eséllyel bírt arra, hogy öt évet megéljen, mégis megtette. Ahogyan arról Instagramján írt: nem hitte volna, hogy megéri a negyvenéves életkort, vagy azt, hogy gyermekei középiskolába járhassanak.

A korai diagnózis életeket ment

Deborah története a bizonyíték arra, hogy vastagbélrák fiatal és egészségesnek tűnő embereket is leküzdhet: a kutatók szerint ez a ráktípus lesz a 20–49 évesek körében a leghalálosabb daganatos betegség. Az elhízás, az alkoholfogyasztás és a feldolgozott húsok fogyasztása közrejátszhat ebben

Az EU-ban évente 340 ezer embert diagnosztizálnak a betegséggel, 160 ezren pedig belehalnak abba.

Ha valakinél negyedik stádiumában fedezik fel a betegséget, akkor a Jamest is érintő 8 százalékos túlélési arány áll az érintettek előtt 5 éves prognózissal. Amikor még kolonoszkópiával eltávolítható a tumor és nem képzett áttéteket, 90 százalékos a túlélés ötéves periódusban.

Ennek a ráktípusnak is nagyon fontos a korai felismerése
Fotó: Virojt Changyencham / Getty Images Hungary

A betegség korai szűréssel történő felismerése épp ezért nagyon fontos: székletmintával könnyen végezhető ez, ha valakinek pedig gyanús a mintája, akkor következik csak a kolonoszkópia, amitől nagyon sokan félnek, ezért kerülik el a szűréseket. Az ötven fölöttiek 65 százalékának szűrése lenne az uniós cél, de ettől a legjobban teljesítő országok is elmaradnak.

A betegség felismerése

A következő tünetekre kell figyelnünk: ha ezek fellépnek, felmerülhet a vastagbélrák gyanúja, és érdemes szűrésen részt venni:

  • megváltozó székelési szokások,
  • súlyvesztés,
  • vér jelenléte a székletben,
  • hasi diszkomfortérzet,
  • fáradékonyság.

A tüneteket fontos komolyan venni – Deborah utolsó üzenete is ez volt: figyeljük a székletünket, mert ezzel akár saját életünket menthetjük meg.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?